Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára
Műhelymunkák- új értékesítési lehetőségek és új piacok feltárása elsősorban a fejlődő országokban, a bilaterális kereskedelem hatékonyabb formáinak (barter, ellen- tételezés, speciális számlák) alkalmazásával;- a szocialista viszonylatú konstrukciók bővítése (a Külkereskedelmi Minisztériummal) létesített megállapodásunk alapján konkrét feladatokat kaptunk a szocialista államközi szerződések keretében meg nem vásárolható, de számunkra fontos termékek konstrukciós formában való behozatalára); ezt a tevékenységet kiterjesztjük a távol-keleti szocialista országokra is." A Vállalkozási Alapról is többet megtudhatunk: „A PM által rendelkezésre bocsátott Vállalkozási Alap útján nagyobb támogatást adunk a gazdaságos dollár-viszonylatú export közvetlen és közvetett úton történő növelését célzó vállalkozásokhoz az alábbi elvek szerint: Az alapszabály az, hogy a bank a juttatást visszterhesen nyújtja, elsősorban társulásokban való részvétel és a nyereségből való részesedés formájában. A Vállalkozási Alap működéséről évenként beszámol a Pénzügy minisztériu mnak. Az eredményes banki munka ösztönzésére az MKB jutalmazási kerete a bértömeg legfeljebb 1%-a erejéig kiegészíthető, illetve — veszteség esetén — csökkenthető." Bár ez már túlmutat a jelenlegi kereteken, a lízingüzlet terén új elképzeléseket vázolnak fel: „A lízing terén végzett eddigi, főleg export irányú tevékenységünk kiszélesítése, e korszerű finanszírozási-gazdálkodási forma hazai elterjesztése érdekében egy 51%-ban magyar, 49%-ban külföldi tulajdonú, kizárólag pénzügyi lízinggel foglalkozó szakvállalatot javaslunk létrehozni, főként az exportfejlesztést célzó modern gépbeszerzések előmozdítása érdekében. Ez a vállalat azonban nemcsak importcélú lízinggel foglalkozna, hanem export-lízinggel is. Ennek keretében a magyar gépszállítót készpénzben kifizeti, és külföldre bérbe adja a gépet a potenciális vevőnek devizafizetés ellenében." Az Előterjesztésből kiderül, hogy a bank termelési kooperációkkal kapcsolatos tevékenysége eddig inkább csak a Külkereskedelmi Minisztérium döntéseinek előkészítésére és lebonyolítására szorítkozott. ígéretet tesznek arra, hogy a jövőben ezen a téren üzleti alapokra helyezik a tevékenységüket, és a kooperációs üzletek kezdetétől részt vesznek a vállalatok közötti munkában. Az exportfejlesztő beruházási hitelek nyújtása terén ismét veszélyes vizekre tévedt a bank, hiszen ezek 1980-ban az MNB kizárólagos tevékenységi körébe tartoztak: „1981-től megkezdtük az exportfejlesztő beruházási hitelek nyújtását. Ez utóbbiakat elsősorban kis- és középvállalatoknak nyújtjuk, külön kiemelve azokat, amelyek a közeljövőben exportjoghoz jutva a külpiacon az eddiginél dinamikusabban lépnek fel. A Magyar Külkereskedelmi Bank tevékenysége párhuzamos az MNB és újabban a CIB hasonló hitelnyújtásaival. E versenyben mi az MKB kis szervezetéből adódó rugalmas ügyintézéssel kívánunk helytállni, népgazdasági célt is szolgálva azzal, hogy a 3 bank közötti — bár csak kezdeti — konkurencia élénkítse és 280