Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára

Műhelymunkák fejlesztés költségvetési befizetéseinek és vállalati eredményének 10 éves összehasonlítása a 10 éves élettartamú gép működésének első és második 5 évében. Az előterjesztés az MKB működésének és feladatainak összefoglalásával kez­dődik: „A bank eddigi tevékenységének értékelése. A bank munkája az elmúlt 30 évben úgy alakult, hogy- egyfelől kereskedelmi jellegű tevékenységet fejt ki és elvégzi a gondozásá­ra bízott külkereskedelmi műveletek „gesztori" teendőit;- másfelől devizabankként működik, elvégzi a fenti és más külkereskedel­mi műveletekkel kapcsolatos pénzügyi, lebonyolítási teendőket, külföldi hitelforrásokat von be — saját finanszírozási szükségletein túlmenően is — népgazdaságunkba." A bank alapításakor, 1950-ben meghatározott fő feladata a fizetési mérleget javító, elsősorban konvertibilis devizákban végrehajtott kereskedelmi művele­tek előmozdítása, és az ezekhez kapcsolódó devizabanki teendők ellátása volt. Ez az eltelt 30 év alatt nem változott. A feladat tartalma, a megvalósítás módsze­rei és szervezeti formái azonban már igen: a változó külgazdasági feltételek és a népgazdaság ezekhez való alkalmazkodása jelentős változásokat idézett elő. Elsősorban a feladatkör bővült. Rövid távon a fizetési mérleget javító műveletek kerültek előtérbe (re-export műveletek, lecseréléses és feldolgozásos devizahite­lek, kapcsolt üzletek), míg hosszú távon a nemzetközi munkamegosztás korszerű formáinak alkalmazásával főleg az export gazdaságos bővítéséhez és szerkeze­tének átalakításához szükséges segítséget adták meg a vállalatoknak termelési kooperációk, vegyes vállalatok alakítása, beruházási devizahitelek és lízing for­májában. Ehhez kapcsolódóan a bank szervezeti felépítése is megváltozott. A vezér- igazgató, helyettese és a titkársága mellett önálló titkársági és személyzeti osz­tály alakult, a szakmai teendőket pedig az áruforgalmi igazgatóság (ezen belül konstrukciós főosztály és kereskedelemfejlesztési főosztály), a bankigazgatóság (devizafőosztály, bankműveletek főosztálya és pénzforgalmi önálló osztály) és a számviteli igazgatóság (számviteli főosztály, pénzügyi és ellenőrzési főosztály és gazdasági önálló osztály) látta el. Az operatív irányítást az áruforgalmi igazga­tóság állományába tartozó egy és a számviteli igazgatósághoz besorolt két ügy­vezető igazgató látta el. A bank eredményeit a következőkben foglalják össze: „Az elért főbb eredmények röviden a következőkkel jellemezhetők:- a bank mérlegszerű nyeresége az utóbbi 5 év átlagában évi 500 millió Ft körül mozgott, amelynek növekvő hányada (1980-ban már kb. fele) a pénz­intézeti tevékenység jutalékaiból, további része pedig a kereskedelmi mű­veleteken — döntően a konstrukciós műveleteken — elért haszonrészese­désből és jutalékokból ered;- évi közel 100 millió $ nagyságrendű fizetési mérleg javítás (nettó deviza bevételi többlet) konvertibilis devizákban a bank által gesztorált keres­kedelmi műveletekből, viszonylag igen kedvező ráfordítás mellett. A két 276

Next

/
Thumbnails
Contents