Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Vass Gergely: A rubeltől a dollárig. Szovjet-magyar szakértői tárgyalások a dollárelszámolásról. 1987-1989

Műhelymunkák

tárgyalások során túl nagy hangsúly került a rövidtávú hátrányok kiszámítására és hangsúlyozására; elmulasztották ugyanakkor kidolgozni a hosszútávon várható előnyökhöz szükséges intézkedéseket. Végeredményben Medgyessy munkatársai a négy forgatókönyvből kettőt tartottak felhasználhatónak. Épp a két végletet: a dollárelszámolást és a javított KGST-rendszert; nem pedig azt, amelybe a Valutáris-Pénzügyi Állandó Munkacsoport pénzügyminisztériumi munkatársai a legnagyobb energiát fektették: a dollárklíringet.

Szovjet reakciók

Végül érdemes röviden kitérni a szovjet reakcióra is — ahogyan azt a rendelkezésre álló források láttatják. Kezdetben két malomban őröltek a felek. A Szovjetunió csak némi kiigazítást, a bonyolult KGST-ár- és valutarendszer egyszerűsítését célozta, azaz felkészülést az 1991-től kezdődő új ötéves KGST- tervidőszakra. Legkidolgozottabb ötleteik a kereskedelmi hitel fejlesztésére és „háromlábú" tőkés-magyar-szovjet vegyesvállalatok alapítására irányultak; utóbbi révén a magyar fél nyugati kapcsolatai hoztak volna nyugati tőkét és technológiát a szovjet iparba. A nagy testvér ugyanakkor egyáltalán nem értette, vagy nem akarta érteni a magyarok mechanizmus-átalakító lendületét. Jellemző adalék, hogy egyik első alkalommal a magyar féltől IMF-dokumentumok megmutatását kérték.21

1989 januárjában tűnt fel a hosszabb távú szovjet célok között a világpiaci árhoz való közelítés. Addigra természetesen pontosan kiszámolták, hogy a dollár- elszámolás bevezetése számukra azonnali nyereséget hoz. Ezzel párhuzamosan nem terveztek jelentősebb belgazdasági átalakítást, és a központosított külkereskedelem lebontását. A magyar relációt egyfajta kísérleti laboratóriumnak22 tekintették, egyben a többi KGST-állam felé a nyomásgyakorlás eszközének (például az NDK vagy Románia hallani sem akart a megszokott mechanizmusok átalakításáról). Válaszul a magyar fél előállt a forgalomcsökkenés és a dollár-passzívum miatti kompenzáció igényével, vagy legalább az évek során felhalmozott rubel-aktívum dollárra átváltásával. Ez természetesen egyáltalán nem lelt szíves fogadtatásra. Mindenesetre világossá vált, hogy bármilyen forgatókönyv valósul is meg, a szovjet cél már egyértelműen a cserearányok javítása, így a magyar veszteség elkerülhetetlen.23

1989 májusában azután a Szovjetunió a KGST egyik fórumán váratlanul fölvetette a szabad valutás rendszer ötletét, mint amit 1991-től lehetne bevezetni (1990 decemberéig kötötte a feleket a meglévő ötéves KGST-tervperiódus). Nagy

21 Magyarország 1982-től az IMF tagja volt, Oroszország majd 1992-ben csatlakozik. XIX-L-l-minm 68. d. 1. cs., 1988. febr. 15., Jelentés a KGST Valuta- és pénzügyi állandó bizottságának rendkívüli delegációvezető-helyettesi értekezletéről. (Pa-125/1989)

22 Bakáth-Rainer, 2000. 243.

23 XIX-L-l-mmm 68. d. 2.1.1989. május 8.

268