Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése A Munkásőrség a kiképzésre, a felkészítésre, valamint a szolgálat ellátására évente összesen mintegy 80-100 órát fordít. A munkásőrök igénybevétele, illetve felkészítése ma már jelentős, részben szabadidőben, hétvégeken, saját kiképző bázisain, lőterein (18 objektumban) történik. A harckészültségi és mozgósítási rendszer szervezett, képesek feladataikat az előírt normaidőkön belül megkezdeni. A Munkásőrség költségvetése törvényben szabályozott, mely 1989-ben, a csökkentéssel módosulva 893 millió Ft, melynek 90%-át fenntartásra, mintegy 10%-át fejlesztésre fordítja. A Munkásőrség vagyonát — köztük az OPK63 által 1988-ban és 1989-ben alapított három költségvetési üzemmel együtt — az anyagi-technikai eszközök, felszerelések (5,1 milliárd Ft), az épületek, ingatlanok (4,5 milliárd Ft), valamint a bérlemények (1,2 milliárd Ft) képezik, mintegy 10,8 milliárd Ft értékben. A Munkásőrség irányítását, felügyeletét, ellenőrzését, létszámát, szervezeti felépítését és működési rendjét a Minisztertanács látja el, illetve állapítja meg, hagyja jóvá. A munkásőr erők alkalmazását a Minisztertanács, illetve az együttes rendelkezések alapján, más fegyveres szerv kezdeményezi. A Munkásőrségen belül az MN-hez hasonlóan érvényesül az egyszemélyi parancsnoki felelősség, a szolgálati, az alá- és fölérendeltségi rend és viszony. A munkásőr szervezetek, valamint a munkásőrök tevékenységét a Munkásőrség Szolgálati Szabályzata rögzíti. Javaslat az önkéntes területi véderő létrehozására A nemzetközi és belpolitikai, valamint az ezzel összefüggő katonapolitikai tényezők olyan haderőreform megvalósítását ösztönzi, amely a védelmi doktrínának megfelel, a fegyveres erőket célszerűen, az anyagi erőforrásokat racionálisabban, egységes koncepció és rendszer szerint integrálja a honvédelmi, rendkívüli időszaki feladatok ellátására. A fenti összefüggésből kiindulva, ma már úgy értékelhető, hogy a Munkásőrség — figyelembe véve a létrehozásakor eléje tűzött célokat, valamint funkcióit és feladatait — betöltötte történelmi küldetését, így jogutód nélküli megszüntetése indokolt. Az országvédelem megváltozott koncepciójával, a folyamatban lévő haderőreformmal összhangban, a megszüntetett Munkásőrség személyi, szellemi, anyagi-technikai erőforrásai egy részének átcsoportosításával, illetve felhasználásával célszerű létrehozni egy önkéntes területi véderőt a Magyar Néphadsereg keretében (Önkéntes Területi Véderő, Népőrség, Nemzeti Őrség, Nemzeti Gárda megnevezéssel), amely a védelmi erő integráns részeként: Békében: felkészül: a rendkívüli időszaki feladatok ellátására készen áll: az elemi csapások, természeti katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre, az ipari katasztrófák következményei felszámolásában való segítségnyújtásra a polgári védelmi erőkkel együttműködve, az emberi élet- és vagyonvédelem ellátására. 63 Országos Parancsnokság. 219
