Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Forrásközlések 3. Tájékoztató az 1989. szeptember 29-ei munkásó'rellenes tüntetésekről Budapest, 1989. október 5. MUNKÁSŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA Propaganda és sajtó osztálya 11-341-054/1989. TELEX! Titkosan kezelendő! Nem rejtjeles! Nyíltan adható! [Borzák Lajos] Tájékoztató a Munkásőrség elleni tüntetésekről és a Munkásőrség melletti szimpátia-akciókról Szeptember 29-én — előzetes bejelentések alapján — az ország több városában tüntetéseket szervezett a Munkásőrség megszüntetéséért az SZDSZ és a FIDESZ. Noha a szervezők — amelyekhez néhány helyen csatlakozott a Kisgazda Párt, illetve az MDF is — az egész országra szóló demonstrációsorozatot jelentettek be, ez nem valósult meg. A fővárosban, 9 kerületben, vidéken pedig 23 városban tudtak kisebb-nagyobb csoportosulást összeverbuválni. Ezen felül 8 helyen 3-5 tagú csoportok petíciókat adtak át. Békés, Fejér és Veszprém megyében egyetlen demonstrációra sem került sor. A tüntetők létszáma — főként azokban a városokban vonultak fel, amelyekben egyetemek, főiskolák működnek — összesen alig haladta meg a 3500-at. A sajtójelentések ezeket az adatokat erősen felnagyították, miközben előzetes hírverésükkel, a helyszínek és az időpontok megjelölésével bizonyíthatóan szervezték a tüntetéseket. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója például csak olyan embereket szólaltatott meg, akik nem szimpatizáltak a testülettel. A siófoki városi televízió például október f-jén újból megismételte a Munkásőrség elleni tüntetésről készült felvételeket. A Hajdú-Bihar Megyei Napló véleményt kért a megyei parancsnoktól a tüntetésről, de nyilatkozatát nem közölte. A Pest Megyei Hírlap monori mutációja a Munkásőrség elleni tüntetésre felhívó nyílt levelet jelentetett meg. A Békés Megyei Népújsághoz is eljuttattak a helyi ellenzéki pártok és szervezetek egy ilyen levelet, amit csak kommentárral jelentetett meg az újság. A megyei lapok többsége tényközlő tájékoztatást adott a helyi eseményekről. A nagy mozgósítás ellenére Szegeden például csupán mintegy 40-en, Debrecenben 50-en, Győrben 30-an, Miskolcon 150-en jöttek össze. Budapesten a legnagyobb létszámú tüntetés az országos parancsnokság épülete előtt volt. Résztvevői mintegy 500-600-an lehettek, ám nem kis részben ugyanazok a személyek, akik ezt megelőzően — elsősorban a Bem téren és más budapesti kerületekben is — demonstráltak. A felvonulók mindenhol a nép nevében szónokoltak. Baján például Mécs Imre, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának egyik tagja arról beszélt, hogy a pufajkások gyilkosok voltak, a munkásőrök az ő utódaik, és így nincs rájuk szükség. Abban, hogy az ellenzék előzetes várakozásai nem teljesültek, információink szerint, közrejátszott a miniszterelnök parlamenti válasza, amelyben a Munkásőrségről beszélt: „A Munkásőrség kérdésében szeretném elmondani, hogy itt az a javaslat hangzott el, hogy novemberre hozzon a kormány ide egy javaslatot. Én, kiindulva abból, hogy a Minisztertanács májusban már bizonyos, nagyon fontos döntéseket hozott a Munkásőrséggel kapcsolatban, talán a mi hibánk, hogy ezt nem propagáltuk kellően és megfelelően. Szintén nem ajánlom az Országgyűlésnek, hogy ezt a kérdést napirendre tűzze, és megmondanám e májusi döntéseink sarkalatos pontjait ezúttal. Talán ez magyarázza is azt, hogy miért nem ajánlom. 210
