Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években

Közlemények

A válságrégiókban (kistelepülések, hátrányos helyzetű elmaradott községek2) koncentrálódott a munkanélküliek magas száma. Az egykor ipari fellegvárként emlegetett vidékek a rendszerváltozást követően kártyavárként dőltek össze. A szakemberek érzékelték, hogy a nagy létszámú munkahely megszűnések „várhatóan olyan emberi feszültségekkel járnak, amelyek megoldása a jelenlegi normatív rendszerekkel nem biztosíthatók. Kezelésükre olyan intézkedések szükségesek, amelyek a kritikus körzetekben alkalmazhatók."3 Ilyen kritikus körzetté nyilvánították például az összeomlás szélén álló Nógrádi Szénbányák Vállalatot,4 amely magán viselte a megye korszerűtlen iparszerkezetének minden betegségét, vagy a Mátraaljai Szénbányák Egercsehi Bányaüzemét és a Recski Rézérc Művet.5 A konzultációk során kialakult álláspont szerint „a rendezéshez szükséges a kritikus körzetté nyilvánítás és az ezzel együtt járó többlettámogatási eszközök igénybevétele".6 A kritikus foglalkoztatási körzetekben különböző támogatásokat vezettek be. Ezek a következők: állami végkielégítés,7 áttelepülési kölcsön,8 vállalkozóvá válást elősegítő juttatás,9 korengedményes nyugdíjazás költségeinek átvállalása10 és egyéb támogatások.11

2 Elsősorban Borsod, Szabolcs, Heves és Nógrád megyék.

3 MÓL XIX-C-6-a-szám nélkül-1990. A körzet a szénbányák felszámolása esetén megfelelt a 143/1989. (XII. 22.) MT sz. rendeletben foglalt kritikus foglalkoztatási körzetté nyilvánítás feltételeinek („egy éven belül legalább 1000 munkahely megszűnik, és ennek következtében az érintett dolgozók 25%-a részére megfelelő munkahely nem biztosítható").

4 MÓL XIX-C-6-a-szám nélkül-1990. A Nógrádi Szénbányákat a veszteséges gazdálkodás miatt 1988-ban szanálták. Adósságállománya meghaladta a három milliárd forintot, vagyonának értéke mindössze 2,6 milliárd forint volt. A munkajogi létszám az 1988. december 31-ei 4494 főről 1989. december 31-ére 2852 főre csökkent. A hajdan jó hírű bánya nem volt képes fenntartani területi feladatokat is ellátó kulturális, egészségügyi és sportintézményeit, sőt már a nyugdíjasainak járó szénre sem volt fedezete.

5 MÓL XIX-C-6-a-208-1990. A Mátraaljai Szénbányák és a Recski Rézérc Mű vezetése az egercsehi és a recski üzemben kialakult helyzetre tekintettel 1990-ben kérte, hogy az üzemek munkaerő vonzási területe kritikus foglalkoztatási körzet besorolást kapjon.

6 MÓL XIX-C-6-a-208-1990. A Heves Megyei Tanács előterjesztése szerint „a dolgozók helyzetének rendezése során alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközeink (átképzési támogatás, munkahelyteremtő pályázat, újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne, munkaerő-közvetítés, munkanélküli-segély) nem nyújtanak minden esetben kielégítő megoldást".

7 Az állami végkielégítés egy nagyobb összegű kárpótlást jelentett az egy munkahelyen hosszabb időt (legalább tíz évet) eltöltött olyan munkavállalók részére, akiknek munkaköre megszűnt.

8 Ez a támogatási forma a munkaerő mozgékonyságát volt hivatva elősegíteni. Attelepülésre ösztönözték azt a munkavállalót, akinek munkaköre megszűnt, az illetékes munkaerő-közvetítő szerv nem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani, a háromórás ingázási körzeten kívül munkaviszonyt létesített és az áttelepülést vállalta.

9 Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönére jogosultságot szerzett munkavállalók a kritikus foglalkoztatási körzetekben 200 ezer Ft-ot meg nem haladó többletjuttatásban részesülhettek. Ezt a többletjuttatást csak vállalkozás céljára lehetett felhasználni.

10 A nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalók munkanélküliségtől való megóvását szolgálta. 1987-ben vezették be, amely kisebb változtatásokkal 1991-ig fennmaradt.

11 Az egyéb támogatások közé tartozott a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék átvállalása.

20