Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990) helyi képviseletek), alkotmányozás, igazságszolgáltatás és még a katonai terület is (a francia kivonulás a NATO integrált katonai szervezetéből nagy érdeklődést váltott ki Magyarországon, és az új csapat kifejezte azon szándékát, hogy ezen a területen szakértői szinten együtt kíván működni a stratégiai kérdésekben. Mi erre késznek mutatkoztunk, és Antall úr tudomására kell hozni, hogy a folytatás a magyaroktól függ.) Joxe úr találkozni fog Antall úrral: együttműködés indult a rendőrség és a biztonság területén. A magyarok valószínűleg javasolni fogják, hogy kölcsönösen függesszük fel a vízumkötelezettséget. 3. Antall úr június 1-jén azt írta a Miniszterelnöknek, hogy kormánya programjának sikere nagymértékben függ Nyugat-Európa megértő támogatásától. Értékeljük a sikeres magyarországi demokratikus változásokat, érdemes lenne érdeklődni Antall úrtól, hogy hogyan látja a jövőbeni magyarországi változásokat. A magyarok a mi szoros támogatásunkat várják, és kapcsolataink elmélyítése és ki- szélesítése a cél — leginkább gazdasági téren —, és a kapcsolatok színvonalának minőségi emelését szeretnék elérni. Erre mi készek vagyunk és már tényleges lépések is történtek: 1989-ben a külföldi befektetések tekintetében 10%-os a részarányunk — negyven és ötven közötti a vegyesvállalatok száma —, amelyek mintegy 300 millió frank értéket jelentenek. Szükséges, hogy tájékoztassuk Antall urat arról is, hogy igyekszünk levetetni Magyarországot a COCOM listáról, hogy modern berendezésekhez juthassanak. 1989-ben a kétoldalú kereskedelmünk 3 milliárd frankról 4 milliárdra emelkedett. Értelmiségiként, katolikusként, illetve a két világháború közötti magyar politikus fiaként Antall úr az reméli, hogy képesek leszünk újra felvállalni a kelet-közép-európai francia kulturális történelmi szerepet (június 7-én a külügyminisztere, Jeszenszky54 úr ezt javasolta Párizsban). E tekintetben meg kell győznünk Antall urat a törekvéseink komolyságáról (megnégyszereztük 1990-ben a Magyarországgal kapcsolatos kulturális, tudományos és technikai együttműködésre vonatkozó költségvetésünket), és azt szeretnénk elérni, hogy ez ne a háború előtti szinten maradjon (pl. a magyar kérés teljesítése a budapesti Francia Gimnázium újbóli megnyitására, amelyet azonban szeretnénk a kéttannyelvű képzés fejlesztésével, és az egyetemen egy francia egyetemi részleg létrehozásával kiegészíteni). A modern lehetőségek (tv, rádió, francia könyvek terjesztése) szintén érdekelnek minket, és e tekintetben ugyancsak vannak javaslataink a magyarok felé. 4. A következő nemzetközi kérdéseket vetjük fel:- Magyarország kivonulása fokozatosan, tárgyalásos alapon a Varsói Szerződés és a KGST szervezetéből, és ami a Tábor megmaradt részét illeti, bár Jeszenszky úr kijelentette: a magyar nemzet sohasem gondolta, hogy helye lenne a Varsói Szerződésben. A magyar diplomácia nem felejtette el, hogy az európai folyamatokat egységben figyelje, és ettől még a Szovjetunió érdekei sem tudták teljesen elszigetelni. Amennyiben azonban a Varsói Szerződés átalakulása lassan történne, Magyarország szükségét érezné, hogy érdekeit egyoldalúan is érvényre juttassa.- A regionális kezdeményezések, amelyekben Magyarország részt kíván venni (Pentagonálé)55. 54 Jeszenszky Géza (1941—) történész, egyetemi tanár, az Antall-kormány külügyminisztere 1990- 1994 között. 55 A Közép-Európai Kezdeményezés gyökereit az ún. Quadragonáléban kell keresnünk, amely 1989 novemberében az olasz, a jugoszláv, a magyar és az osztrák állam külügyminiszteri találkozójának eredményeként jött létre. A résztvevők kinyilvánították akaratukat a helsinki folyamat 185
