Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990) importcsökkenéssel számol. 1989-ben első alkalommal az OECD országok aránya meghaladta 45%-ot. Ezzel túllépték az összes KGST ország arányát.) B) Változások a Szovjetunióban és Kelel-Közép-Európában Románia: A Köztársaság Elnöke (és az Államminiszter) kérdésekre számíthatnak a román változások miatt. Miután a magyar kormány december 23-án az elsők között ismerte el a Nemzeti Frontot, arra törekszik, hogy Románia irányába egy olyan politikát folytasson, amely- tiszteletben tartja Románia területi egységét és szuverenitását,- megvédi a magyar kisebbség jogait, és- segít Romániának az ország újjászervezésében. Budapest szeretné újranyitni kolozsvári főkonzulátusát és egy kulturális intézetet is nyitni, amit egy 15 éve megkötött magyar-román megegyezés tesz lehetővé. Érdemes lenne utalni arra, hogy- a románok saját magukat is úgy értékelik, hogy országuk helyzete „komplikált és instabil" maradt, az elsődleges probléma számukra az, hogy hogyan teremtsenek közbizalmat.- A gazdasági helyzet nagyon nehéz, túltervezett ipar, a valóságban nem — csak a statisztikában létező — eszközök, az élelmiszer és a fűtés kérdései elsődlegességet élveznek. A Szovjetunió — minden akarata ellenére — nem képes növelni az ellátásukat a gázvezetéken.- A külpolitikában Románia arra törekszik, hogy nyisson a külvilág felé, és bizonyos egyensúlyt tartson fenn a szomszédaival, hogy a fejlődés „baráti és kölcsönösen hasznos" legyen. D) Európa jövője Magyarország egy évvel ezelőtt fejtette ki azon félelmeit, hogy az Európai Közösség egy „gazdasági erőközpontot" hozna létre, amelynek létrejötte új megosztottságot eredményezne Európában. A keleti demokratikus változások és az a szolidaritás, amit a Közösség és tagállamai Magyarország felé mutatnak, eloszlathatják a félelmeket, mint ahogy a tizenkettes2 és Magyarország között kialakult dialógus is. (Az első miniszteri találkozók Bécsben, Dumas úr és a magyar és lengyel partnerei megbeszélései New Yorkban, aki egyben a Közösség elnöki posztját is betöltötte.) Az „európai konföderáció" gondolata, amelyet az Elnök úr az újévi üzenetében fogalmazott meg, komoly érdeklődést váltott ki és számos kérdés várható a tárgyalópartnerek részéről. 51 52 51 A többi szocialista országgal foglalkozó elemzést nem közöljük. 52 Ennyi volt ekkor az Európai Közösség taglétszáma. 183