Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén miatt) 8610 Ft lett (1989 végén az átlagbér 9770 Ft). (A felsőoktatási oktatói bérek 1989 őszi átlaga 15 470 Ft volt.)96 1990-re újabb emelést irányoztak elő, azonban az adójogszabályok drasztikus átalakítását is tervezték. A kultuszminiszter félt, hogy jövedelmi viszonyai visszaesése miatt az értelmiségi réteg ellenségesen fog tekinteni kormányzatra. Németh Miklós kormányfőnek írt levelében fel is tette a kérdést: „nem ér meg a választások előtt a jelenleg hivatalban lévő kormánynak 10-12 milliárd forintot (a jövő évek költségvetéseire nézve), hogy az értelmiséget ne bőszítsük magunk ellen, amelyik értelmiség százszorosán meghatározóbb jellegű a politikai közvélemény formálásában, mint amennyire azt monetáris és gazdasági eszközökkel meg lehetne méretni. De hangsúlyozom, hogy engem elsősorban nem ezek a taktikai, hanem a hosszú távú társadalompolitikai szempontok érdekelnek jobban: e értelmiségi réteg nélkül az anarchia és a rendetlenség a jövő évben elkerülhetetlen lesz (lásd lengyel és jugoszláv példa)."97 A Németh Miklós vezette kormány, mintegy utolsó intézkedésként a pedagógusok fizetését 1990. január 1-jétől kb. 20%-kal megemelte. (1990-ben a minisztériumi dolgozók fizetését is megemelték 16%-kal, azonban az üres állások terhére.) Ezzel a pedagógusi átlagbérek 12 200 Ft-ra emelkedtek, és a kormányzati kijelentések szerint 54-55%-kal haladták meg az 1988. év végi átlagbéreket.98 Az általános helyzetet azonban e lépéssel sem lehetett „megjavítani" és az ország gazdasági viszonyai tovább romlottak. Az 1990. évi költségvetésben az ágazati intézmények működtetését csak „rendkívül nagyfokú takarékosság, helyenként tevékenységszűkítés, létszámcsökkentés mellett" vélték megoldhatónak.99 Végül pedig ismét nagyon jellemző a közgyűjtemények 1990 tavaszi helyzetéről szóló jelentés: áprilisra ezek az intézmények a pénzügyi elvonások miatt felélték tartalékaikat, kimerítették külső támogatásaikat, és a hírek már „drámai helyzetről panaszkodnak". Sok helyen a működésképtelenség veszélye fenyegetett, a feladatok ellátása lehetetlenné vált és felmerült a nemzeti intézmények időleges bezárásának vagy részleges működtetésének gondolata is.1110 Az oktatási és művelődési intézményeket, valamint minden ott dolgozót az állami költségvetés tartotta fenn és tartotta el. A korabeli „népgazdaság" teljesítőképességének hanyatlása, a külső adósságállomány növekedése és a visszafizetési nehézségek a „maradékelv" alapján működtetett művelődésügyre fokozottan negatív hatást gyakoroltak. Az új utak szükségszerű keresése, a reformok és a „politikai pluralizmus" terjedése (vagyis a pártok és civil szervezetek erősödő tevékenysége), illetve a rossz pénzügyi körülmények miatt kialakuló elé* MÓL XIX-I-9-d-2634-1989„ valamint: XIX-I-9-d-3879-1989. A legmagasabb keresettel rendelkező pedagógusok a fővárosban, a legalacsonyabbal rendelkezők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoztak. 97 MOL X1 X-I-9-d-2634-l 989. * MÓL XIX-l-9-d-3879-1989. w MÓL XIX-l-9-e-1990. január 15. MÓL XIX-I-9-e-1990. április 9. 157
