Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén

Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén

Egyébként az állami akarat a legfejlettebb piacgazdasággal rendelkező országokban is érvényesül a felsőoktatásban." A felsőoktatás finanszírozását még hosszú ideig állami feladatnak tartották, a „dilemma" csak annak módjának kérdésében volt. Az addigi „direkt utasításos" rendszer ráadásul „nem csak lejáratta magát, hanem működésképtelennek bizonyult. A demokratikusan ellenőrzött államhatalom irányító szerepe azonban nem korlátozódhat az anyagi források egy részének biztosítására, jogi szabályozással és gazdasági eszközökkel érvényre kell juttatni a társadalom és a nemzetgazdaság fejlődésének hosszú távú érdekeit. Ezeket az érdekeket nem egy »központ«, hanem egy demokratikusan választott parlament és kormány képes csak meghatározni. A piaci hatásokat azonban már jelenleg is nagymértékben érvényesíteni kell a felsőoktatásban. Versenyhelyzetet kell kialakítani a felsőoktatási intézményekben és az intézmények között, s a valóságos piacgazdaság kialakulásának mértékében az egész felsőoktatást ki kell tenni a külső piac szabályozó hatásának." Ehhez azonban nem lehet kizárólagosan lemásolni egyetlen fejlett ország modelljét sem, a magyar sajátosságokat figyelembe kell venni. Emellett nem lehet gyorsan, egy ütemben sem az átalakítást elvégezni, ez csak szétzilálná a felsőoktatás folyamatos működését, de radikális fejlesztéssel ezt a társadalmi-gazdasági fejlődés húzóerejévé kell tenni.37

Mindezek szellemében az év közepén úgy alakították át a felvételi jogszabályt, hogy megnövelték az intézmények szerepét a felvételi folyamatban, azonban emellett elkezdték a széles körű felvételi reform előkészítő munkálatait is. Ennek egyik elemeként 1989. szeptember 1-jétől 10%-kal emelték meg a felvehető tanulók számát.38

Az év során kitűzték a teljes tantervi irányelvek elkészítését, a nyelvoktatási reform előkészítését, az új fórumok (Rektori Konferencia, Főigazgatói Konferencia, Országos Felsőoktatási Tanács) megerősítését, az intézményhálózat „szelektív fejlesztését".

A jogszabályi háttér módosítása

Az előbbiekben felsorolt célok eléréséhez a hatályban lévő jogszabályok gyors és megfelelő átalakítása is szükségeltetett. Ez a deregulációs munka felölelte az 1989-es évet, és több rendelet módosítását hozta. Az Alkotmány 1989-es módosítása is sürgetővé tette a jogi modernizációt.39

Az 1985-ös oktatási törvény jelentős módosítása 1990 elején történt meg, még a választások és az új kormány hivatalba lépése előtt. A „dereguláció" ebben az esetben „a megszűnt társadalmi-politikai berendezkedésre utaló" és azokkal

37 MOL XIX—1-9—j-33. tétel-sz. n.-1989.

38 MOL XIX-I—9—j—33. tétel-sz. n.-1989.1990-ben 20%-al emelték meg az egyetemi hallgatók számát. (XIX-l-9-e-1990. január 15.)

39 MÓL XIX-I-9-r-6. tétel-sz. n. 1990. Az Alkotmány módosítása pl. a köztársasági elnök hatáskörébe utalta az egyetemi rektorok és az egyetemi tanárok kinevezését.

133