Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Mikó zsuzsa: Perújítás vagy megbékélési törvény? Politikai vita a rehabilitációról 1989-ben
Közlemények- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 3820/1945. ME rendelete szerint hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vállalók csoportja. A magyarázat szerint ez a kizárás azért lehet indokolt, mert ezt a körülményt a koalíciós pártok képviselőiből álló bizottságok állapították meg, és ez a tény csökkentette a részrehajlás lehetőségét. Ez az álláspont nem vette figyelembe azt, hogy alkotmányjogilag ez az időszak demokratikusnak számít ugyan, azonban a szabadságelvonással járó intézkedések meghozatalában a kommunista pártnak volt meghatározó szerepe.- A közrendet és közbiztonságot veszélyeztető, azt sértő vagy mások javait károsító, árdrágító cselekmény vagy pénzügyi bűncselekmény elkövetésére hivatkozva internáltak. A magyarázat szerint erre az ad indokot, hogy a közvetlen politikai motívumok nem játszottak szerepet. A kitelepítettek számát tekintve az előterjesztés azzal számolt, hogy Budapestről 13 000 személyt, vidékről még többet, összesen kb. 30 000 személyt telepítettek ki. A vidéki kitelepítések számát azért nem tudta meghatározni az előterjesztő, mivel erre nem álltak rendelkezésre iratok. A dokumentum becslése szerint 1989-ben a kb. 30 000 kitelepített közül még kb. hatezren élhettek, a kitelepítés átlagos időtartamát 27 hónapra tették. Az előterjesztés szerint a kitelepítettek nagy részének munkát biztosítottak, amit munkaviszonynak kell számítani, „mivel a kitelepítettség állapotának társadalombiztosítási szempontból nincs jelentősége".13 A kitelepítések megalapozottságának vizsgálatát az előterjesztés az iratok hiánya miatt nem javasolta, ezért a kárpótlást minden, 14. életévét betöltött személyre vélték helyesnek kiterjeszteni. A jogosultak köréből a javaslat a 3820/1945. ME rendelet alapján kizárta azokat, akiket mint hitlerista szervezetben vezető szerepet vitt személyek hozzátartozóit, továbbá köztörvényes cselekmény elkövetése miatt, illetve a háborús és népellenes bűncselekmények következtében jogerős elítélés miatt telepítettek ki. A Szovjetunióba szállított személyek kárpótlása esetében az előterjesztés négy csoportot különített el. Az első csoportba a volt hadifoglyokat sorolta, akiknek a munkajogi és társadalombiztosítási helyzetét rendezettnek tekintette, mivel a jogszabályok szerint a hadifogságban töltött idő beszámított a munkaviszonyba abban az esetben, ha a hadifogoly a hadifogság megszűnését követő 180 napon belül visszatért Magyarország területére. A második csoportba tartozónak tekintette az előterjesztés azokat a polgári személyeket, akiket munkavégzés céljából szállítottak 1944 szeptemberétől a Szovjetunióba. A polgári személyek elszállítása 1945 áprilisa után is folytatódott, az előterjesztés szerint az nem ismeretes, hogy milyen előírások és megállapodások alapján került sor ezekre az eljárásokra. Az előterjesztés szerint az ő munka- viszonyukat és nyugdíjukat is a hadifoglyokra vonatkozó szabályok szerint lehet rendezni. 13 MÓL XIX-A-83-b-3264/1989. 12
