Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között
Közlemények Az egyházpolitikában elért eredményeink azonban nem adhatnak okot önelégültségre. Önkritikusan el kell ismernünk, hogy nem sikerült mindenben meghaladni a múlt hibáit. Az egyházak autonómiáját és mozgásterét különböző bürokratikus rendelkezések és jogszabályok korlátozták. Nem tagadhatok a vallásos meggyőződés miatti, politikai indítékú diszkrimináció egyes esetei sem, amelyek gyakran súlyos lelkiismereti konfliktushoz vezettek. A párbeszéd és együttműködés elveinek megfelelő politikai kultúra nem vált elég általánossá sem a pártban, sem a társadalomban. A pártvezetés nem kérte számon következetesen valláspolitikai elveinek érvényesítését. így különösen a középkáderek szintijén fennmaradhatott egy intoleráns magatartás a vallásosság megnyilvánulásaival szemben. A társadalom egyes rétegeinél a tolerancia gyakran csak a világnézeti kérdések iránti közönyön alapult, s nem azon a felismerésen, hogy a közös cselekvéshez egymás véleményének ismeretére és meggyőződésének kölcsönös tiszteletben tartására van szükség. A társadalmi és politikai válság kibontakozása nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai rendszer reformjával és a párt belső megújulásával párhuzamosan politikánknak ezt az elemét is alaposan újra kell formálni. A reform egyúttal alkalmat nyújt arra, hogy meghaladjuk egyházpolitikánknak és a vallási és lelkiismereti szabadság érvényesülésének a korábbi politikai rendszer monolitikusságából eredő korlátáit és fogyatékosságait"33 A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalás-tervezetet a Központi Bizottság elé terjeszti. Andics Jenőt pedig megbízta a testület, hogy a vitában elhangzott észrevételek figyelembevételével dolgozza át az anyagot.34 Sarkadi Nagy Barna, az ÁEH elnök-helyettese 1989. május 18-án levélben fordult Nyers Rezsőhöz, aki ekkor államminiszteri posztot töltött be, hogy támogassa az ÁEH-t vezető Sarkadi javaslatát az egyházpolitika átalakításával kapcsolatban.35 Nyers Rezső — Németh Miklós, Glatz Ferenc, Horváth István és Kárpáti Ferenc mellett — részt vett az ún. Kabinetülésen,36 amely 1989. május 23-án az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére vonatkozó, Raft Miklós által előterjesztett javaslatot tárgyalta.37 Mivel Sarkadi Nagy Barna ezen a kabinetülésen nem vehetett részt, kérte az államminisztert, hogy képviselje a következő szempontokat: 33 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1065. ő. e. 34 MÓL M-KS 288. f. 5. cs. 1065. ő. e. A vita során az előterjesztést bírálók közül Sarkadi Nagy Barna véleménye volt talán a legmarkánsabb: „Ez az állásfoglalás-tervezet nem jó, az első öt és fél oldalát teljesen újra kell csinálni. Magyarul nem a Központi Bizottságnak szól, nem a terem falai között kell maradjon, hanem kijusson a társadalom elé, s ha oda kerül, akkor ennek agitatívnak, meggyőzőnek, szépen, magyarul megírottnak kell lennie. Ez most nem olyan, ezt meg kell csinálni, hogy ennek feleljen meg." 35 MÓL XIX-A-21-d-002-4-l/1989. (161. d.) 36 A hatékonyabb minisztertanácsi működés érdekében Németh Miklós létrehozott egy ún. Kabinetülést, ahol a Minisztertanács ülése előtt megtárgyalták a fontosabb kérdéseket. 37 MÓL XIX-A-83-a. 1989. május 23-ai MT Kabinetülés, 8. sz. Emlékeztető. (1498. d.) 108
