Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények indít pártoskodást, azt igazságos kihagyni a jelölésből. A közgyűlési végzés az elutasítás mellett végül felírásról is határozott.145 A rendeletet Gömör megye 1836. december 12-i közgyűlése szintén elutasította, s felírtak az uralkodónak.146 Abaúj megyében 1836. december 12-13-án bukott meg a tisztválasztási normatívum. A megye csak úgy hajlandó engedelmeskedni, ha párhuzamosan a főispánok kicsapongásait is korlátozzák.147 Te- mesben 1836. december 15-én utasították el a rendeletet, s írtak egyben fel az uralkodónak.148 Liptóban a december 19-i közgyűlésen Pongrácz Péter149 fő-, és Tholt Gáspár alügyészek pártoló felszólalásával szemben a többség a rendelet elfogadása ellen foglalt állást. Plathy Gáspár alispán javaslatára a tisztválasztás és a szabad választás véleményezésére megyei küldöttséget neveztek ki.150 Csanád vármegye közgyűlése december 19-én (29-én?) a tisztválasztási normatívumot ugyancsak nem fogadta el, s felírtak.151 A vitából két mozzanatot érdemes kiemelni. Bíró Imre főügyész a rendelet záró soraiban szereplő „electiones" és „restaurationes" közötti alapvető különbségre, és a kettő összemosásának veszélyeire hívta fel a figyelmet: előbbi beemelése szerinte ugyanis a követválasztások minden kijelöléstől (és főispáni beavatkozástól) mentes szabadságát is veszélyeztetheti! A rendelet elfogadása mellett felszólalók között volt az a Nánásy Mihály,152 aki az 1833. évi hevesi véres tisztújításon és követválasztáson az érseki párt egyik vezéreként tevékenykedett. Az egykori főkortes saját személyes élményeiből azt a konzekvenciát vonta le, hogy inkább a szabadságától válna meg, mint az életétől. Bánhidy Albert153 főszolgabíró bírálta Nánásyt felszólalása miatt, mert szerinte Hevesben épp a főispán volt a véres jelenetek legfőbb oka, s a királyi rendelet még korlátlanabb hatalmat adna a megye kormányzóinak.154 1836. december 19-i közgyűlésén Heves megye egyébként ugyancsak elutasító álláspontra helyezkedett és felírásról határoztak.155 1837. január 9-én Sopron 145 Uo. 957-958. A bihari felirat: MOL A 39 1837:1415. 2. föl. A felirat jelzetét uo. közli Barta István. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb. 146 a gömöri felirat magyar-latin hasábos formában: uo. 1837:736. 2-4. föl. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb. A megye állásfoglalását a Törvényhatósági Tudósítások nem tartalmazzák. 147 Az abaúji felirat magyar-latin hasábos formában: uo. 1837:732. föl. 2-3. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb. Vö. KLÖM VI. köt. 1022. 148 A temesi felirat: MOL A 39 1837:605. 2. folt. A megye állásfoglalását Kossuth csak említés szintjén, dátum nélkül közölte a Törvényhatósági Tudósításokban. Vö. KLÖM VI. köt. 905. 149 Liptó vármegye tiszti főügyésze, 1832-1836-ben országgyűlési követe. 150 KLÖM VI. köt. 1016. A küldöttségi munkálat elemzését 1. alább. isi Uo. 923. 152 Nánásy a makói uradalom ügyésze volt. 153 A főszolgabírói tisztséget 1842-ig töltötte be, majd 1848-ig alispán. 154 A rendelet elfogadása ellen szólaltak fel még pl. Návoy László táblabíró és helyettes alispán, Hofbauer Sámuel alszolgabíró, Kállay Ödön, Sántha Sándor és Posonyi Ferenc esküdtek, Cseresznyés István tiszti alügyész. Mellette szóltak: Kováts József kamarai ügyvéd ügyész, Makra Imre alesperes és plébános. KLÖM VI. köt. 964. 155 a hevesi felirat: MOL A 391837:1090. 2. föl. Vö.: KLÖM VI. köt. 970. 98
