Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Poor János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungamja

De megteremthető, és ez a teendő. Ne foglalkozzunk azzal, igaz-e Angliára az, amit Berzeviczy gondol! Az angol példa csak „ürügy" a magyarországi teendők kijelölésére: fel kell számolni az előjogokat, a polgárt és a parasztot állampolgárrá kell tenni, be kell vezetni a közteherviselést, meg kell törni az arisztokrácia és a klérus hatalmát (a király és a nép fölött), angol módon kell támogatni az ipart és a kereskedelmet stb.(48.)! Egyszerűbben: félre kell tenni a magyar törvénytárat (az alkotmányt), és ebben a politikai elitet — bármennyire szeretné is elhitetni magával és a külvilággal90 — semmi nem akadályozza. Magyarországot fel lehetne zárkóztatni Angliához, ez kellene, hogy lelkesítse a kiváltságosokat. A szükséges reformok pedig elvileg (egy) országgyűlésen, elvileg békésen megvalósíthatók lennének (49v.). Negyed századdal korábban ugyanígy vélte Hajnóczy, amikor az 1790-1791. évi országgyűléstől azt várta, hogy tegye zárójelbe a magyar törvényeket és kössön új szerződést (dolgozzon ki új alkotmányt).91 Ennek elvi lehetőségét ugyan, ismétlem, Berzeviczy sem zárta ki, de a század- forduló országgyűléseinek teljesítményét ismerve, gyakorlatilag alkalmatlannak és ellenérdekeltnek tartotta a politikai elitet arra és abban, hogy felzárkóztassa az országot Európához. Az 1802-es országgyűlésről írt munkájában az ország megújítását legfeljebb katonai diktatúrától remélte,92 1809 tavaszán nem véletlenül írt alkotmánytervet Napóleonnak. 1809 őszén sem bízott a magyar politikai elitben, javulást, reformot, regenerálódást újfent csak diktatúrától remélt.93 Eny- nyire világosan a Panorámában nem fogalmazott, de abban is egyértelmű: az ország modernizálásában senki által nem akadályozott politikai elittől nincs mit várni, bízni legfeljebb a királyi hatalomban lehet.

Berzeviczy írásainak elemzése választ ad a sokat taglalt kérdésre: jelen voltak-e a reformkor előtti Magyarországon a felvilágosult/kora liberális eszmék? Ha munkáit olvassuk, amelyekben a szabadság, tulajdon, jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet melletti elkötelezettséggel, vagy ami ugyanaz: a társadalom, a politika és a jogrend teljes átalakításának programjával találkozunk, akkor jelen voltak. Egyébként nem magányosan „hirdette" tanait. Korábban és rendszerezettebben megtaláljuk mindezt Hajnóczy József munkáiban. Ha lehántjuk a forradalmi/mozgalmi frazeológiát, egyértelmű, hogy a jakobinus

90 Az 1802. évi országgyűlésről írt munkájában részletesen foglalkozott azzal, hogy a politikai elit önigazolásra használja az ország és a királyi hatalom közötti feszültségeket. Az országot védelmező szabadságharcos szerepét játszva, mellőzi az ország modernizálásának munkát és áldozatokat is kívánó feladatát.

91 Hajnóczy, 1790/b. 49-50.

92 Magazin, 117.

93 „Diese Verbesserung, Reformation, Regenerazion, oder wie man sie immer sonst nennen mag, kann in Ungarn nicht anders ausgeführt werden, als durch eine Diktatur von oben. Weil Ungarn zu sehr zerrissen ist, durch die Verschiedenheit, und die Antagonisme, der Nazionen, der Religionen, der Stände; weil diese partiellen Interessen, immer entgegenarbeiten dem allgemeinen gemeinschaftlichen Staats Wohl; weil die Ganze Geschichte es bezeigt, daß Ungam immer zerrissen war, durch Partey Geist, Faczionen, Mißtrauen, Einseitigkeit, und sich nie erheben konnte zur Höhe des reinen Patriotismus, dessen erste Eigenschaft ist, seinen eigenen Vortheil aufzuopfern dem allgemeinen Wohl des Vaterlandes." Berzeviczy, 1809. 521.

67