Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények ugyanazon az oldalon az is ott áll, hogy később üldözte azokat. Ám az utóbbinak nem belső meggyőződése, hanem a pápának való megfeleléskényszer volt az oka. I. Miksa esetében viszonylag könnyű kiemelni a vallási türelmet, mint az uralkodó meggyőződését. Jóllehet a pápa miatt ő is kényszerű engedményeket tett a klérus intoleráns csoportjainak és a jezsuitáknak, de az utóbbiaknak nem sikerült teljes befolyásuk alá vonni. I. Rudolftól vallásügyben aligha volt mit várni — olvassuk. Ha I. Ferdinánd és I. Miksa nem tudta megbékíteni a felekezeteket, ugyan mi jóra lehetett volna számítani a Spanyolországban nevelkedett Rudolftól. II. Mátyásnak meg nem volt elég ideje a vallási ellenfelek kibékítésére, és a jezsuiták a bécsi béke rendelkezése ellenére is, még inkább teret nyertek. A gyakran emlegetett jezsuiták aztán a későbbiekben démonizálódnak. Ők azok, akik rossz szellemként ott állnak a 17. század ellenreformátor uralkodói mögött. II. Ferdinánd spanyolosán türelmetlen despota volt, aki tág teret engedett nekik. Ők nevelték a protestánsokat üldöző III. Ferdinándot és I. Lipótot is. I. József alatt a kifejezett jezsuita uralomnak ugyan vége szakadt, de befolyásuk megmaradt. III. Károlyról is azt olvassuk, hogy a szatmári békét jezsuita kétértelműséggel hagyta jóvá. Vallási resolutiói pedig később elnyomták a protestánsokat, és ellentétben álltak a bécsi és a linzi békében elismert jogokkal (a fanatikus klérust ráadásul még ki sem elégítették). A Mária Teréziával foglalkozó fejezet elején az áll, hogy a jezsuiták által mélyen befolyásolt katolikus klérus (és az arisztokrácia) előjogainak korlátozására ugyan rég megérett az idő, de a Pragmatica Sanctio elismertetéséért vívott küzdelem (Károly alatt), majd az örökösödési háborúk időszaka (Mária Terézia alatt) nem volt alkalmas rá.51 A Mária Terézia alatt feloszlatott jezsuita rend feloszlatása után is tovább működött. Ami a protestánsokat illeti: Mára Terézia ugyan nem engedte az üldözésüket, de alatta is keményen kézben tartották őket.52 II. József türelmi rendelete 300 éves vallási viszályok végére tehetett volna pontot — olvassuk. A függelékben külön, a korábbiakat részben ismétlő fejezet foglalkozik a protestánsok történetével és helyzetével. Ennek summája a következő. A reformáció Magyarországon pozitív fogadtatásra talált, ezzel szemben a jezsuiták tűzzel és vassal harcoltak ellene. A bécsi és a linzi béke, amely alkotmányt adott az országnak, a protestánsok létét is biztosíthatta volna. Ám a két, protestánsok jogait szavatoló béke rendelkezései nem voltak elégséges biztosítékok a jezsuita támadásokkal szemben. A jezsuiták vallási intoleranciával oltották be a katolikus klérust, amely több, mint 250 év óta áthatja azt, és uralkodókat is magával 51 „Daß der Mißbrauch der Aristocratie und Hierarchie Ungarn viel Geschadet habe, beweist die Geschichte: es wäre nun Zeit und recht Gewesen, beyde in die Gehörigen Schrancken zurückzuweisen: aber Carls Lieblings Idee der pragmatischen Sanction, und die Kriege, die Maria Teresia in Folge dessen zu bestehen hatte, erhielten noch dies Übermaß von Vorrechten." (40r.) 52 „Nachdem die Gefährliche und Verbrecherische Herrsch Sucht der Jesuiten durch Ganz Europa unläugbahr erwiesen war, wurde dieser Orden, durch Pabst Clemens XIV aufgehoben, und endlich auch in Ungarn krafft des Apostolats Rechts der Ungrischen Könige abgeschafft. Geheim exis- tirte und wirkte er noch fort, und obgleich die Humanität der Königin keine Verfolgung zuließ, so wurden die Ewangelischen doch hart Gehalten." (40v.) 50
