Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - Hangulatjelentések a fővárosból 1988 októberétől 1989 októberéig.
Irodalom békés megoldásáról. A közös ellenzéki álláspont kialakítása végett 1989. március 22-én nyolc ellenzéki szervezet (hat párt és két értelmiségi tömörülés) részvételével elkezdte működését az Ellenzéki Kerekasztal. Meg lehetett tartani a Szent Jobb körmenetet, megkezdődött a vasfüggöny lebontása, páneurópai pikniket tartottak az osztrák-magyar határnál és megany- nyi esemény jelezte a rendszerváltás immár feltartóztathatatlan folyamatát. A sors furcsa fintoraként egyazon napon, 1989. július 6-án rehabilitálták Nagy Imrét, és halt meg a rendszer névadója, Kádár János. 1989. június 13-ától szeptember 18-áig folytak tárgyalások az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldal (Hazafias Népfront, szakszervezetek stb.) szervezetei között, a tárgyalássorozat Nemzeti Kerekasztal néven vált ismertté. E tárgyalásokon dőlt el többek között, hogy a Németh-kormány alatt születik meg az új alkotmány, amely Magyarország államformáját köztársaságként határozta meg. Az új államformát Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1989. október 23-án kiáltotta ki. (A rendszerváltás eseményeire 1.: ROMSICS IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Bp., 2001. 539-557.; ROMSICS IGNÁC: Volt egyszer egy rendszerváltás. Bp„ 2003.) A hangulatjelentésekben a politika és a közélet világa mellett megjelenik egy másik is: a mindennapoké. Kirajzolódik előttünk, hogy milyen hétköznapi jelenségek foglalkoztatták, aggasztották a korszakban élőket. Ilyen volt többek között a szolgáltatások romló színvonala, a karácsonyi bevásárlás, az áremelkedések vagy az áru-, illetve alkatrészhiány. A jelentések az időbeliségből adódóan bírnak egyfajta, a változás fokozatait, szintjeit megjelenítő dramaturgiai szállal is, hiszen az adott esemény mellett megismerhető azokból egy másik történet is, amelyben azt láthatjuk, hogy a meglévő hatalmi viszonyok megtartásához évtizedekig elég erővel bíró funkcionáriusok látásmódja hónapról hónapra változik, magabiztosságuk csökken, és egy idő után már számukra is nyilvánvaló a végkifejlet, az államszocializmus vége, a többpártrendszer és a piacgazdaság kezdete. Jól egészíti ki ezt az a forrásokban megjelenő vélemény, hogy az idő múltával a lakosság — köztük a párttagság egyre jelentősebb része — mindinkább szembefordult a párttal és az az által irányított rendszerrel. A szerkesztők a szövegeket tekintélyes számú magyarázó, értelmező jegyzettel látták el. Fontos, hogy a jegyzetek általában a forrásokban felbukkanó esemény, jelenség, személy bemutatása, ismertetése mellett a témára vonatkozó szakirodalmi útmutatást is tartalmaznak. A szerkesztők más módon is igyekeztek segíteni a szövegek jobb megértését, kontextusba helyezését, jól használható rövidítésjegyzékkel és névmutatóval látták el a dokumentumválogatást. A névjegyzékben a szövegekben előforduló személyek közismert neve mellett felbukkannak pl. az esetleges névvariációk is, továbbá a születési és halálozási év, a foglalkozás. Továbbá az illetők által betöltött párt- és állami, illetve közéleti tisztségek, funkciók megnevezése is segíti a tájékozódást, a szóban forgó személy korabeli (az egyes személyek rövid jellemzése túlnyomórészt nem lép túl a 393
