Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - George Michael Gottlieb von Herrmann: Das alte Kronstadt. Eine siebenbürgische Stadt- und Landesgeschichte bis 1800.
Irodalom leírását követi a sorban, azonban nem pusztán egy elfeledett szerző előtti tisztelgés okán került sor. George Michael Gottlieb von Herrmann a Brassó történetére vonatkozó kéziratos forrásanyag első szisztematikus feldolgozója volt; a korai Brassó történetéről azóta sem készült az övénél alaposabb, átfogó munka. Forrásismeretét igazolja hivatalnoki pályafutását megelőző levéltárosi tevékenysége 1764-1770 között. A brassói oklevélanyagnak általa rendezett része ma is eredeti rendjében található a brassói Állami Levéltárban. Herrmann kutatásai részben ezen a városi iratanyagon, illetve a barcasági káptalan levéltárán alapulnak, részben pedig azokon a városi krónikákon, amelyeket saját korában feltehetőleg még a szerzők leszármazottai őriztek, és csak később kerültek a 19. század folyamán a brassói gimnáziumi könyvtárba. Nem véletlenül vállalkozott tehát a Honterus Levéltár a mű kritikai kiadására, amelynek egyik legértékesebb eleme a bevezetőt követő táblázat; ez a Herrmann által idézett forrásokról és szakirodalomról ad áttekintést. A szerkesztők feltüntetik benne az összes, Herrmann által több mint egyszer idézett művet a hivatkozásokban szereplő összes címváltozatban, hozzárendelve az eredeti címet, a Honterus Levéltárban vagy a brassói Állami Levéltárban található kéziratok jelzetét és a kiadásukra vonatkozó megjegyzéseket. A táblázat szerves részét képezik a Herrmann által idézett nyomtatott művek is, amelyek jelenleg a Honterus Levéltár, illetve a brassói Állami Levéltár történeti könyvtárát gyarapítják. A táblázatból látszik, hogy a források nagy része a brassói Fekete-templom egyházközsége Honterus Levéltárának (egykori) darabja. Igaz ez Herrmann kéziratának eredetijére és későbbi másolataira is; ezeket 1974-ben eltulajdonították és a brassói Állami Levéltárba helyezték át, ahol ma is megtalálhatók. A mű forrásértékét emeli, hogy a többször hivatkozott források között nem egy azóta is kiadatlanul maradt munkát találunk. Ezek egy része hivatali irat, mint pl. a brassói Százak Tanácsának 1602-től vezetett jegyzőkönyvei, a Johann Albrich által összegyűjtött jogbiztosító iratok, Thomas Tartler és Martin Ziegler iratgyűjteményei. A kiadatlan források másik részét olyan 17-18. századi szerzők elbeszélő forrásai alkotják, mint David Hermann, Georg Jeremias Haner vagy Andreas Scharsius. Az elbeszélő források másik csoportját a híres brassói forráskiadványsorozat 4-7. kötetében (Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó, 4-7. Brassó, 1903- 1918.) megjelentetett munkák alkotják, amelyeket ugyan alapos kritikai apparátussal láttak el, szövegük azonban gyakran csak kivonatolt formában olvasható. A Herrmann művében idézett oklevelek esetében a szerkesztők feltüntették az azóta az ún. Urkundenbuchban (Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. 7 köt. Hermannstadt-Bukarest, 1892-1991.) kiadott, illetve a Honterus Levéltárban őrzött barcasági káptalani levéltár iratanyagát képező példányok jelzeteit. A Herrmann által rendezett brassói városi iratanyag esetében nem tartották szükségesnek a szerző hivatkozásainak kiegészítését, mivel az oklevelek ma is az általa megállapított sorszámok rendjében találhatók a brassói Álla359
