Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről

Források az lenne, ha Lénárt Iván vacsorára meghívná Nagy Ferencet és Szentiványit, és így be­szélgetnének. Meg is jött Szentiványi és Nagy Ferenc, s együtt vacsoráztak. Szentiványit, főleg Nagy Ferenc örömmel fogadta, megölelték egymást, Iván — úgy gondolom — kevésbé ismerte. Beszélgetni kezdtek. Szentiványi többször mondta mind­kettőjüknek, hogy sokkal többet kellene a magyarság érdekében termiük, sokkal látvá­nyosabban kellene mozogniuk és az amerikai kormányzatnál lépéseket tenniük, hogy erről a magyarság értesüljön, mert a magyarság hazavárja őket és tőlük várja, hogy vala­mit tegyetek. Lénárt Iván húga, aki szókimondó asszonyság, elmondta nekem, hogy ezen kicsit felizgatta magát. Kijelentette: én is most jövök otthonról, bizony semmit sem vár­nak se Ivántól, se Feritől, és haza se várják őket, senki róluk ma már nem beszél. Ez kicsit kellemetlenül érintette Lénárt Ivánt, a házigazdát, és közölte is, ha megvacsoráztak, ak­kor húga vonuljon vissza. Lénárt Ági — már Kun Gáborné — szerint Szentiványi több­ször, majdnem ismétlődően tért vissza arra, hogy a kinti vezető magyar politikusoknak többet kellene tenniük a magyarság érdekében. Elég későig voltak fönn, mesélte Lénárt Ági, sőt a Szentiványi Jóska náluk is aludt, miután Iván felesége távol volt otthonról. Másnap Iván kocsijával vitte be a városba, azt hiszem az állomáshoz. Szentiványi elmagyarázta, hogy még itthon valakinek, akinek testvére vagy rokona kint él Amerikában, 20 ezer forintot fizetett le, s az küldte a meghívót és a jegyet. Kunné nem emlékszik határozottan arra, hogy Szentiványi kire értette ezt, de hozzáfűzte, olyan valakiről volt szó, aki a Balaton mellett lakik. Mikor mondtam a nevet, hogy nem Pártay? Azt válaszolta, igen lehet, de természetesen az is lehet, hogy őróla csak szó volt, s nem az ő testvére vagy rokona volt az, aki a meghívót küldte volna.144 Kun Gáborné elújságolta a továbbiakban, hogy másnap Iván nemcsak Kővágó Jóskát, hanem más, nem csak Washingtonban élő, hanem távolabb lakó emigrált politikusokat is felhívott telefonon, s érdeklődött Szentiványi után. Bizony furcsának találták, hogy vala­ki, aki nem hivatalos megbízatással megy ki, a saját pénzéből áldozna arra, hogy Ameri­kába egy kicsit körülnézzen, és pár régi baráttal együtt legyen. Kővágó megnyugtatta Lénártot, hogy ő régóta ismeri és nincs különösebb baj. Kővágó egy későbbi beszélgetés során visszatért Szentiványi Jóskára. Megemlítette, hogy Szentiványi Nagy Ferencet és Lénárt Ivánt hazaárulónak nevezte előtte azért, mert ők már nem képviselik azzal az ügybuzgósággal a magyarság ügyét, mint ahogy azt kellene. Ez visszakerült Lénárt Ivánhoz és Nagy Ferenchez, hogy miként fogadták nem tudom, mindenesetre Lénárt Iván szólt a húgának, hogy ha velem beszél, érdeklődjön nálam Szentiványi személyét illetően. Lénárt Ági, Kun Gáborné említette, hogy október 26-27-én utazik vissza Amerikába egy ismerőse, Fischer Jeni — ha jól értettem a nevét — és vele kellene megüzenni, hogy rendben van-e a Szentiványi Jóska szénája vagy pedig nincs. Kun Gáborné még elbeszélte, hogy kintléte alatt Hám Tibornál voltak, aki Washing­tontól elég távol lakik, akinek szanatóriuma, farmja van, s valamennyiük között talán a legjobban áll anyagilag. Lénárt Ivánon kívül ott volt Nagy Ferenc és Kővágó József is, másokra nem emlékszik. Kérdeztem, hogy Varga Béla ott volt-e, azt mondta, hogy nem. Lénárt Ivánról elmondhatom Kun Gáborné elbeszéléséből és a mutatott fényképek­ről, hogy igen jól nősült. Az orvosnő, akit elvett, eladta az otthoni házát, mert a szülei meghaltak. Lénárt is eladta a házát, és együtt vettek egy gyönyörű szép, Washington környékén lévő házat, óriási úszómedencével. Anyagilag is jól állnak. Érdeklődtem, hogy Iván jelenleg milyen beosztásban dolgozik, bizonyára a kelet-európai országokkal foglal­144 Szentiványinak a meghívót Nádosy Kálmán küldte. L. az 1. sz. iratot. 352

Next

/
Thumbnails
Contents