Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről
Források a föderációs tervezetet értékeli. Ferencz József kereste fel júliusban, és sokat beszélt erről, valamint — dicsérő módon — R. Filep szerepéről. Szerinte nagyon hasznos értesüléseket kaptak, de közelebbről nem nevezte meg, hogy milyen vonatkozásban. Azt a Varga Bélával való beszélgetésünkből szűrtem le, hogy az egyházi téren mondott híreit beállítottnak tartják, és nem fogadják el azt az ajánlatát, miszerint a jövő évben a magyarokat nagy tömegben haza kellene egyházi rábeszéléssel is küldeni. O a maga részéről a csendes, alapos, építőmunka híve. Számba szedte az 1956-os emigráció értelmiségi rétegének minden tagját, azokat nyilvántartja, és valamilyen úton neveli, fegyelmezi őket. Úgy gondolja, Amerikába még egyetlen olyan emigráns tömeg se érkezett, mint az 56-osok, akik annyi tehetséges és magas műveltségű embert adtak az Egyesült Államoknak, mint senki más. Több mint 300 egyetemi tanár van közöttük. Segítségükkel ezt a tömeget és gyerekeiket az egyház kereteiben magyarságukban meg tudja tartani. Megfelelő írói, kritikusi, újságírói, tanári és színészi gárda áll rendelkezésükre, és egyre nő a komoly olvasók, a világ és magyar politikai kérdések iránt érdeklő emigránsok száma. Kiss büszkén vezetett végig New York magyar negyedén. A Szent István evangélikus-unitárius templom mellett bemutatta a Magyar Házat, melynek Vidovics a gondnoka. Itt 600 magyar festményből álló kiállítás látogatható, tulajdonképpen a magyar állam jogos tulajdonát képező képekből. Az 1938-as brüsszeli világkiállításra kiküldött anyagunkat az amerikaiak nem adták vissza, hanem a Magyar Háznak ajándékoztatták. Valaki ottlétemkor egy négyezer dollár értékű Munkácsy képet ellopott. Tudják ki a tettes, aki már ezer dollárért visszaadná a képet, de Eckhardt nem engedte kifizetni az összeget. Elvitt a saját létesítményének tekintett református templomba és kultúrházba a 82. utcába. Feltétlen bizalmasa, Csordás Gábor* 142 a vezető. Ez a helyi református közösség központja is. Hetenként különböző címen nagyszámú magyart hívnak meg, és tömik az ellenséges propagandával. A fiatalok közül a legtehetségesebbeket kiválasztják, és elküldik az USA-ba vagy NSZK-ba, Bécsben és Ausztriában nem bíznak. Szerintük maguk közül kell kinevelni egy minden téren felhasználható elitet. Az intézmény nagyságra olyan, mint a Bocskai úti református templom és helyiségei, csak technikailag sokkal jobban fel van szerelve. Fő támaszuk Harsányi András, H. Zsolt író fia, aki Debrecenben osztálytársam volt, s aki 1942-ben az angliai fasisztákhoz állt be. Elkerültem a vele való találkozást. Hogy gondolataikat és intézményeiket jobban megismerjem, ideadták az amerikai magyar református egyház hivatalos lapjának 1969. június-júliusi példányát, a Csordás által sokszorosított Egyházi Hírek-nek 1969. IV.-VI. számát és az 1968. évi működésükről szóló jelentést, amely bő névsort tartalmaz. (A három füzetet mellékelem.) Kiss Sándor bizonyosra veszi, hogy kitartó, szívós munkával Magyarországon az állandó belső ellenzék vagy ellenség fenntartható. [Sic!] Munkáját egyre jobban értékelik. Családja: három gyermeke egyetemista, illetve középiskolás, felesége van, dolgozik, sokat betegeskedik, autója nincs. Hitelbe tudott venni New York mellett egy házat, ahonnan másfél óra alatt jut el a SZER-be. Kérdésemre, hogy meg van-e elégedve, keserűen nevetett, és azt mondta, hogy a rábízott feladatokat igyekszik elvégezni, de nem látja az emigráció vezetésében is ugyanezt az önzetlen törekvést. Haza nem akar jönni, de Münchenbe szívesen menne. sült Államokban. 1983-tól az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke. Szentiványi megjegyzése háború alatti magatartására megalapozatlan. 142 Csordás Gábor, református lelkész, a SZER külső munkatársa. 350
