Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről

Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről

A Kovács Béla-féle levelezés, továbbá Pártay levelének és beszámolójának kivitele is a bizalomkeltést célozhatta. Szentiványi az FKGP korábbi főtitkárát még 1945-ből ismerte, amikor a politikus az Ideiglenes Kormányban a BM politikai államtitkári posztját töltötte be. Kovács Béla koholt vádak alapján 1947 februárjában történt elhurcolása után kapcsolatuk megszakadt. A szovjet kormány által meghirdetett amnesztia alapján Kovács Béla 1956 áprilisának elején hazatérhetett Pécsre, ahol Szentiványi kétszer is meglátogatta.13 1956. november 1-jén, a baranyai városból Budapestre érkezve Szentiványi Petőfi Sándor utcai lakásán szállt meg, majd amikor november 4-én az amerikai követség megtagadta a menedékjog megadását, Koszér Nándor Semmelweis utcai otthonában húzódott meg, ahonnan november 8-án — biztonsági okokból — átköltözött id. Antall József Ferenciek terén lévő, a Kárpátia Étterem feletti ötszobás lakásába.14 Néhány hétig itt működött a Kisgazdapárt politikai központja, az FKGP IIB is itt ülésezett. Szentiványi Kovács Béla egyik bizalmi embere, fővárosi megbízottja lett. 1956. november 28-i hazaköltözése után is szoros kapcsolatot tartott vele telefonon, személyesen és levelezés útján. Ha a politikus a fővárosban járt, nála szállt meg, itt fogadta barátait. Szentiványi politikai és jogi tanácsokkal látta el, intézte ügyeit.15 Kovács 1959-ben bekövetkezett halála után családjával is fenntartotta a jó viszonyt. Sajnos az eredeti Szentiványi-Kovács Béla levelezés nem maradt fenn, nincs kizárva, hogy Szentiványi '56-os szerepének növelése és az FKGP főtitkárához fűződő viszonyának alátámasztása érdekében a leveleket manipulálták. Nagyon valószínű, hogy Pártay Nagy Ferenchez írt levelével is hasonló történhetett, mert elképzelhetetlen, hogy a BM ügynöke elutazása előtt ne látta volna a kiviendő iratokat, és ne mondott volna véleményt az abban foglaltakról. Jelentéséből kiderül, hogy arra viszont nem volt felhatalmazása Pártay- tól, hogy az iratot más emigráns kisgazdapárti vezetőnek is megmutassa.

Bár az előzetesen kidolgozott és jóváhagyott úti program és a kapott utasítások nem ismertek, Szentiványi jelentéseiből világos: feladata az volt, hogy megpróbálja kipuhatolni az emigráns kisgazdapárti vezetők valódi politikai szándékait, helyzetét, felmérje az emigráció belső erőviszonyait és igyekezzen élezni a vezetők közti személyi ellentéteket, zavarkeltés révén bomlasztani, gyengíteni a kinti kisgazdapárti emigrációt.

Az ügynök beszámolói — a kapott utasításnak megfelelően — portrévázlatok, részben jellemrajzok, részben a beszélgető partnerek politikai nézeteinek tartalmi ismertetései, elemzések nélkül. Érdekes képet festenek arról, hogy a demokratikus magyar emigráció vezetői a kisgazdapárti Nagy Ferenc, Varga Béla, Kővágó, Kiss Sándor, Pfeiffer Zoltán, Lénárt Iván, a parasztpárti Kovács

13 ÁBTL 3. 1. 2. M-27879. Agócs István jelentése Szentiványi információi alapján. Bp., 1960. szeptember 19.

14 ÁBTL 3. 1. 2. M-27879/1. Agócs István jelentése Szentiványi 1960. szeptember 19-i információi alapján. Bp., 1960. szeptember 27.

15 ÁBTL 3. 1. 5. 0-148206/1. BM II/5. Jelentés. A Független Kisgazdapárt jobboldali elemeinek tevékenysége és célja. Bp., 1957. július 30. Aláírás nélkül.

319