Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre
Források de Schneider már azelőtt négy nappal ott járt, és anélkül, hogy Gál Jánosnak bár biztosát, gazdatisztjét felszólította volna a kár specifikus feladására próbák s tanúk előállítására, a nem oláhokból kért komissziót arra magyarázta, hogy a falusi rablók közül nehány magyart maga elibe hívatott s azt kérdezte: igaz-e, hogy ők Gált kirabolták? Mire a rablók azt mondották: „Nem, hanem a székelyek rabolták ki, kiknek 1848-ban Gál vezérök volt". Ekkor Schneider fordította az investigációt Gál ellen, és investigálni kezdett az ő vezérsé- géről a rablóktól. Ezt megértve Gál János, felment hozzá Bonyhára, magával vivén némely bizonyításokat kárairól, és kívánta a rablók vádjaira magát meghallgattatni; amint Schneiderhez belépett, ez a legméltatlanabbul kezdett véle bánni, panaszát hazugságnak, őt becsületvesztettnek nyilatkoztatta; Gál azt kérte, hallgassa ki; ekkor dragonyost szólítván, a sánta, beteges Gált, mint 1848-i őszőn székely tábornokot, elfogatta, átkísértette Gr. Bethlen Farkashoz, és kötelességül tette Bethlen Farkasnak, hogy felelend másnap reggelig Gálról, mint fogolyról, mert akkor indítja Balásfalvára s Fejérvárra Kriegsgericht151 elibe, hol ha valami mentsége van, előadhatja. Estig így tartotta, ekkor Bethlen Farkas kérésére elbocsátotta, s Gál Jánosnak azután megmondotta, miért panaszolt a falu ellen káraiért, mert ő az ilyeneknek így fizettet. Azután kérelmére a következő váloszokat adott: az elsőre ti. kidúlt épületére, elrabolt felkelhetőire nézve: „A kérelmesnek elég nem tétethetvén, várakozásban leend az ítélőszék alakításáig", a lefoglalt malomra s malomvámra nézve pedig szóról szóra ezt: „Felvilágosodván a bizottmány arról, mi szerént a kérelmes feladott kára nem a falusiak, hanem a víz által történt, a panaszlónak elég nem tétethetik." Tehát a víz foglalta el a hat kövű maimat, és vette három holnap alatt a malom- vámatü Azonban négy hetek múlva ismét maga elébe szólította Gál Jánost Mvásárhelyről, hol állandón lakik. Gál János betegsége mián nem mehetvén, hogy semmi esetre ezen embernek oka ne legyen engedetlenséggel vádolni, nőjét küldötte ki egy ügyvéddel, ki hol valami ügyben feleletre van szükség, azt megtehesse. Őket Schneider a leggorombábban fogadta, a nőt a legilletlenebb kifejezésekkel kergette el magától, az ügyvédet el akarta fogatni, s meghagyta, hogy mondja meg minden mvásárhelyi ügyvédeknek, senki dolgába ne elegyedjenek; mert ő bármelyiket elfogatja. íme, így fizetődött meg Gál Jánosnak mintegy 11 ezer ezüst rftra menő kára!152 Ily embert nyert Küküllő megye tisztviselőnek, ki például egy Bethlen Farkas ellen beadott panaszban, midőn udvari számtartóját kikérdezte, azzal fenyegette, hogy valljon úgy, mint a panasz írva van, mert az németül van írva, ő annak hitelt kell hogy adjon, ha nem úgy vall, elfogatja, s katonának besoroztatja. Ki az abosfalvi haszonbérlőt Könczeit lakában le akarván tartóztatni,153 miután felesége hozzá ment s kérte férjéért, azt is leszidta, magyar kutyának össze nevezte,154 azután maga kért tőle engedelmet. — Ki Felszegi Istvánnak, midőn egy ellene beadott követelésre mondaná, hogy az ellenkezőrőli bizonyításait elhozandja, kinyilatkoztatta, hogy előtte hiába bizonyít, mert ő megvallja, ellensége minden magyar földösúrnak. Ki Iszlai Lajos Küküllő megyei ügyvédet, egy ellene beadott magánkövetelésért maga elébe hívatván szembe pökdöste, ki ád választ határozatot meg nem hallgatott ellen, és azután a megítélt fél kérelemmel járulván, ismét megváltoztatja 151 haditörvényszék 152 Gál János volt az is, ki oly sokat járt s kért Küküllő megye magyar részének az oláh districtustól elvételéért s Maros székhez csatoltatásáért, meglehet, Schneider ezért is üldözi. (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 153 letartóztatván (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 154 letartóztatta (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 306
