Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre
és a következményeket.13 Az erdélyi polgárháborúról szóló naplók és emlékiratok többségét is ez a fajta leíró jelleg, a személyes drámai élmények, tragédiák megörökítése jellemzi.14 Kemény Pál Emlékek Erdélyről c. emlékiratának kézirata a Román Állami Levéltár Kolozsvári Fiókjában (Arhivele Nationale Romane, Cluj) található a malomfalvi Kemény Pál fondban. Maga a kézirat 35 lap, amelyen három különböző kézírás különíthető el. A főszöveg valószínűsíthetően Kemény Pál műve, ez a jobb hasábban olvasható. A bal hasábban időnként hozzáfűzések találhatóak a leírt eseményekkel kapcsolatban, ezeket feltételezésem szerint Kemény Ferenc írta. A harmadik személy kilétét homály fedi. A szövegkiadásban nem a betűhív közlés elvét alkalmaztam, hanem a mai magyar helyesírás szabályait, de eredeti formájában maradtak a személynevek, helységnevek, illetve a tájjellegű szófordulatok. Az eredeti szövegben áthúzott részeket, mivel olvashatóak voltak, jegyzetben közöltem, mert úgy gondolom, ezek segítségével rekonstruálható az eredeti kézirat, amely bizonyos eseményekkel kapcsolatban jóval több információt tartalmaz, mint a tisztázati szöveg. A személyekre vonatkozó információkat — mai névhasználati formájukban — szintén jegyzetben közöltem, és igyekeztem rövid életrajzokat fűzni hozzájuk, de nem mindegyikhez állt forrás a rendelkezésemre. A két különböző személy által készített széljegyzeteket a tisztázati szöveg alapján a főszövegbe ékeltem, a megfelelő helyekre, az egyiket kurzív, a másikat fett szedéssel kiemelve. A tisztázati szöveg széljegyzeteit (N[ota] B[ene] kezdettel) lábjegyzetben közlöm. A tisztázati szöveg abban is segítségemre volt, hogy tartalmazza annak a külön lapnak a szövegét is, amely az eredeti kéziratból hiányzik. Ezúton szeretném megköszönni Hermann Róbertnek, hogy az emlékirat sajtó alá rendezését lektori munkájával segítette. Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre Forrás Kemény Pál Emlékek Erdélyről Erdély a forradalmat nem kezdette; Erdély reá volt kényszerítve azon védelemre, melyet az itteni magyarságnak az önfenntartási jog természeténél fogva tennie kellett. — 1848 március utolsó napjai óta voltak Erdélyben petíciók, mik mindig a törvényes kormány elibe adattak; e petíciókat országgyűlés követte, mit a törvényes fejedelem hirdetett ki; ezen országgyűlés törvényeket hozott, miket a törvényes fejedelem erősített meg. így kapcsolódott Erdély Magyarországhoz, így szabadult fel az úrbéres osztály Erdélyben, és szűnt meg robot, dézsma, biztosíttatott a földesurak kárpótlása elvesztett úrbériségeikért stb. — És ez alkotmányos országban, hol alkotmány korlátái közötti agitációknak szabad 13 Baternay, 1876. Mindkét munka kéziratos másolata megtalálható: MOL R 298 7. cs. 5. tét. 14 Bethlen, 1908; Makkai-Bisztray Gyula, é. n.; Ujfalvy, 1990; bölöni Mikó, é. n.; Sávai, 1999. A kivételek közé tartozik: LÁSZLÓ, 1998. 285
