Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Közlemények

sában kelt bejegyzését megemlítenünk. Eszerint Thurzó Ferencet II. Miksa császárhoz hívatták a Martinus Cromer által az uralkodónak ajánlott mű (Tragaedi- ae) miatt. A lengyel/német eredetű Cromer (1512-1589) történész, diplomata, előbb Zsigmond lengyel király titkára, 1558 és 1564 között a bécsi Habsburg- udvarban működött követként.100 Ismerve Thurzó korábbi lengyel kapcsolatát (Gazius), nem kizárt, hogy kapcsolatban állt a lengyel humanistákkal.

Thurzó távozása az Udvari Kamara elnökségéből természetesen egyáltalán nem jelentette visszavonulását a közélettől. A következő években is számos alkalmi megbízatást kellett végrehajtania, mi több 1565-ben ismét erőteljesen felmerült a neve a főbányagrófi tisztség betöltésénél.101 1565-ben a Perényi-jó- szágok ügyében járt el biztosként, a következő esztendő elején a pozsonyi országgyűlésen vett részt, majd ismételten országos élelmezési főbiztos lett, 1566- ban Károly főherceg javasolta a kiküldését a Szepesi Kamara felállítását előkészítő bizottságba, 1567-ben pedig Lazarus von Schwendi felső-magyarországi főkapitány kérte a megbízását hasonló tartalommal.102 Mindez azonban nem jelentett állandó elfoglaltságot. A hivatali elfoglaltsággal járó tisztségeket (mint a pl. főbányagrófi posztot) láthatóan következetesen visszautasította.

1569-ben, Dessewffy János halálát követően azonban Thurzó Ferenc elfogadta a magyar királyi udvarmester (curiae regiae magister) ugyan névleges, ám a Magyar Tanácsban saját pozícióját mégis erősítő méltóságát. 1570 decemberében azután Miksa király Bécsújhelybe rendelte Károly főherceg mellé.103 1572 áprilisában Czobor Imre és Révay Mihály őt javasolták Mérey Mihály helyére nádori helytartónak (locumtenens palatinalis in iudiciis), ő viszont a másik kettőt. így lett Czobor a nádori helytartó.104 Ugyanezen év szeptember 25-én Habsburg Rudolf főherceg pozsonyi koronázásán a zászlósurak sorában ő vitte Szent István kardját.105 Mindez összességében azt jelentette, hogy élete végén az egykori nyitrai püspök és kamaraelnök biztosan tartotta helyét az ország főméltóságai (igazi bárói) sorában, illetve megőrizte családja helyét a magyar arisztokráciában. 1574. március 17-én hunyt el az árvái várban, örök nyugalomra az általa emelt biccsei kastély melletti mezőváros templomában helyezték. Gyermekei mostohaapjuk, Forgách Imre (Zrínyi Katalin második férje) szárnyai, majd harmadunokatestvérük, Thurzó II. Szaniszló gyámsága alatt érték meg a felnőtt kort.106

100 Sigismundi Torda Ephemeridies, quas ephemeridibus Nicolai Simi mathematici Bononiensis Anno MDLIIII Venetiis impressis sua manu inscripsit. KOVACHICH, 1798.1. köt. 114.

101 Eckhart, 1914, s. 207-209.

M2 ÖStA AVA FHKA HKA HFU RN 13. Konv. 1566. Jan. Fol. 46-51. és RN 15. Konv. 1567. Jul. Fol. 318.

103 SL SVL. Lad. XLI et LL. Fase. 1. Nr. 20. és Lad. XXIV et Y. Fase. V. Nr. 277. Thurzó ekkor jó bort kért a soproni városi tanácstól.

104 ÖStA HHStA UA. Fasc. 98. Konv. C. Föl. 39-40,60-61, illetve Föl. 49-50.

ms KOVACHICH, 1790.26., 33.

106 Thurzó II. Szaniszlót — az augsburgi ágból származó I. Kristóf fiát — 1576. július 7-én kelt intézkedésével Károly főherceg jelölte ki a gyermekek gyámjának. Libri regii 4.62. sz. rekord.

24