Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Források rengzőbb Tirannus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek és felvilá- gosodottnak kigúnyolt 19. században történnek? Szinte a kormány tetteit nevezte-e cégéres cinkosságoknak; szóval minden kifejezéseit úgy, amint azok mondattak, rendre beszélje el a tanú. 4- er: Csány László úr nem vitatta-e makacsul, hogy azon kegyes intézőlevél ellenére is a küldöttségnek Pozsonyban el kell menni, és ha mindjárt a vármegye által kinevezettek nem mennek is el, de önként vállalkozóknak szükség elmenni, és nem ajánlotta-e ő magát, hogy mint önként vállalkozó, kész az elmenetelre? Minő értelemben mondattak ezek? Mindeneket, amint történtek, beszélje el s vallja meg a tanú. 5- ör: Kik lehetnének e tárgyban alkalmatos tanúk, nevezze meg azokat. Első bizonyság nemes Barich András,41 hites ügyvéd és tekintetes Zala vármegye táb- labírája, 36 esztendős, római keresztény, házas, letett hite után vallja: Ad 1-um:42 Hogy ő igenis az 1837. esztendei szeptember holnap 25-én tekintetes nemes Zala vármegyei tiszti újításon és másnap is, szeptember 26-án tartatott közgyűlésen jelen volt. Ad 2-um: Vallja, hogy a legfelsőbb helyről érkezett kegyes parancsolatnak felolvasása után, mely szerint a vármegyék küldöttjeinek Pozsonyba való összejövetelek megtilta- tott, legelső beszélt Deák Ferenc, utána Csány László, Horváth János kamarás, Inkey Imre kamarás és Hertelendy43 urak. Ad 3-um: A második pontba érintett urak közül Deák Ferenc úr előadta, hogy noha Őfelségétől érkezett kegyes parancsolat azt tárgyazná, hogy a nemes vármegye küldöttjei Pozsonyban összejövetelt ne tartsanak, mégis ha a nemes vármegye a hozott végzésénél megmarad, és kívánja, hogy a már kinevezett tagok Őfelségéhez felmenjenek, és evégett előbb Pozsonyba összejöjjenek, ő is, mint egyik kinevezett tag a felmenetelre kész lészen, de másképpen nem. Ezután Csány László úr szólamlott fel, és a többi között elmondotta, hogy azon királyi parancsolat törvényellenes légyen, ilyes erőszakoskodások még a legvérengzőbb Tirannus alatt sem történtek, mint amelyek ezen szelídnek és felvilágoso- dottnak kigúnyolt 19. században történnek, és mindezen tetteknek nem egyéb, mint a kormány elfajult zsoldosai[nak] cégéres cinkossága az oka. Továbbá Ad 4-um: Előadta Csány László úr, hogy azért a feltett céltól nem kell elállani, Pozsonyba el kell menni, és ha a vármegye által kineveztettek nem mennének is el, azon esetben önként vállalkozóknak el kell menni. Ő is, mint egyik önként vállalkozó, kész az elmenetelre. Ezen előadások ellenére Horváth János, Inkey Imre kamarás és Hertelendy urak előhozták, hogy szükségtelen és veszedelmes a felmenetel, miután azt Őfelsége nyilvánosan tiltja, éspedig fenyíték alatt. Ha ebbe vagy más egyébbe sérelme van az országnak, azt annak helyén, országgyűlésen elő kell adni. Ezen előadásokra csakugyan a karok s rendek a küldöttség küldésétől elállottak. Más több, e tárgyhoz tartozó beszédek is tartattak ugyan, de már azokról nem emlékezik a tanú. 41 Barich András (1801-?), hites ügyvéd, Zala vármegye táblabírája, szigetvári uradalmi ügyész. A vizsgálati jegyzőkönyv Baranya megyei szereplőinek azonosításáért Nagy Imre Gábornak tartozunk köszönettel! 42 Az első kérdésre. 43 Hertelendy Károly. 248
