Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei és a Khuen-Héderváry-kormány bukása

Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei

badelvű Párt tevékenysége is hozzájárult, ezért a magyar politikusokkal csak a bécsi tanácsadói háttérre támaszkodva kívánt a válságról tárgyalni. Khuen- Héderváry, annak ellenére, hogy most a király tanácsadásra nem kérte fel, a beszélgetés során Széli Kálmán meghallgatását szorgalmazta.109 110 Az uralkodó hajlandó volt arra, hogy nem mint jelöltet, hanem mint tanácsadót és a kilences bizottság elnökét, Széli Kálmánt audiencián fogadja és egyben utasította Khuen- Héderváryt, hogy erről a politikust táviratilag értesítse. A király tartott a Budapesten többnyire csak „kigondoló" bizottságként emlegetett kilencek készülő határozatától, ezért — időnyerés céljából — a miniszterelnökön keresztül arra kérte Széli Kálmánt, hogy „ne nagyon siettessék a dolgot, s ne hamarkodják el".no Azzal mindenki egyetértett, hogy az nagy baj lenne, ha a kormányon lévő párt által elkészített programot a király nem fogadná el. A királyt ingerelte a katonasággal kapcsolatos követelések felerősödése, — a vezényleti nyelv kivételével — az volt a véleménye: „Ezeket meg lehet csinálni, de nem kell követelni."111 A magyar miniszterelnök megítélése a bécsi udvari körökben sokat változott. König pl. Thallóczy előtt azért hibáztatta Khuen-Héderváryt:112 „miért felelt a Körber beszédre, mikor nem volt muszáj, s ha felelt, miért nem felelt borsosán, s látva Apponyi garázdálkodását, zsebében lévén az elnapolási rendelet, miért nem élt vele?" A válság elmélyülését látva az osztrák miniszterelnök is békülé- kenyebb hangokat ütött meg. A kereskedelmi kamarák október 3-án megtartott bankettjén Körber „ügyes szaltó mortále-val a Los von Ungar jelszótól a Zusammen mit Ungar-ra ugrott át".113 Igaz, ennek a nyilatkozatnak a magyar belpolitikai életre semmiféle hatása nem volt.

Széli Kálmán október 7-én reggel érkezett az osztrák fővárosba, és szálláshelyén a Sacher Szállodában már a királyi kabinetiroda levele várta, amelyben közölték vele, hogy az audiencia időpontját tizenegy órára tűzték ki. Széli Kálmán meghallgatását a bécsi lapok kedvezően fogadták, abban a hitben — feledve júniusi támadásaikat, amikor még miniszterelnökként menesztését szorgalmazták —, hogy ügyes taktikával olyan eredményt érhet el, mint 1898-ban és 1899-ben. A kihallgatásról csak annyi információ került ki, hogy a magyar politikus nem nyert kormányalakításra szóló megbízást. Ezzel szemben, mint a kilences bizottság elnöke utasítást kapott arra, hogy a Szabadelvű Párt részére olyan programot készítsenek, amelynek mérsékelt katonai követeléseit Bécsben is elfogadják. Az uralkodói kívánságok között szerepelt továbbá, hogy az általa elvárt elvi alapon álló, tárgyalóképes és egységes párt álljon a leendő miniszter- elnök mögött. Ennek a követelménynek a felállítása azt sugallta, hogy akik a készülő programnál többet követelnek, azoknak a pártból távozniuk kell. A

109 OSzK Kt. Quart. Hung. 2459/4.1903. október 5.

110 Uo. 1903. október 5.

1,1 Uo. 1903. szeptember 27.

112 Uo. 1903. október 2.

1,3 Uo. 1903. október 4.

225