Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

szán a bécsi udvarban, még ha csak esetleg informálisan is (mint az adománylevél szövege jelzi: „dicitur"), tudott volt Thurzó szándéka: a visszalépés a püspökségből és a házasságkötés. Az utóbbi nem is sokáig váratott magára: május 23-án Bécsben kelt a meghívó, amelyben a kamaraelnök értesítette Nádasdy Tamás nádort és Sopron város tanácsát, hogy június 14-én a lietavai várban „secundum receptum et approbatum sacrosante Catholice ecclesiae ritum et consuetudinem" tartja menyegzőjét Kosztka Miklós leányával, Borbálával.68

Arról, hogy Thurzó Ferenc miként is vált meg — nyilván ezt megelőzően — a főpapi stallumtól, a történetírók között mind a mai napig megoszlanak a vélemények. Protestáns lett-e, vagy eleve nem volt felszentelve, vagy csak a kisebb egyházi rendeket bírta és családi okok miatt egyszerűen elhagyta a püspökséget, vagy csupán világi kommendátorként kormányozta egyházmegyéjét?69 A források hiánya jelenleg nem teszi lehetővé a kérdés megválaszolását, talán a nyitrai püspöki levéltár vagy a környező hiteleshelyek iratai szolgálhatnak még majd újabb információkkal. Témánk szempontjából nem is tulajdonítunk ennek különösebb jelentőséget. Tény, hogy kortársa, Gregoriánczy Pál győri püspök, később kalocsai érsek 1558-ban clarissimus vir megnevezéssel illette, mint a legnemesebb család majdnem egyetlen túlélőjét, aki miután lemondott a püspökségről, megházasodott.70 Mindez azt is jelentette, hogy Thurzó korábbi megítélésén

68 MOL E 185 Missiles. Thurzó Ferenc levelei. Nr. 6.; illetve SL SVL. Lad. XXVIII. Et CC. Fase. I. Nr. 6. Köszönöm Dominkovits Péter barátomnak, hogy Thurzó Ferenc leveleit rendelkezésemre bocsátotta.

69 A kézikönyvek közül a Hierarchia catholica szerint (Hierarchia catholica, 1923. 259) „1557 után hite- hagyott"; az Új Magyar Életrajzi Lexikon szerint (ÚMÉL 734-735.) kilépett a római katolikus egyházból és áttért az evangélikus vallásra. Az 1933-ban megjelent Katolikus Lexikon-ban Csóka Lajos írta a vonatkozó szócikket, amely szerint „1556-ban püspökségéről lemondott, megnősült s idővel protestáns lett". (KL IV. köt. 353). A Magyar Katolikus Lexikon szerint (MKL) nem szenteltette fel magát, csak a kisebb rendeket bírta. Állítólagos evangélikus volta forrásokban nem igazolt, ezt tisztségei nem valószínűsítik. A 18. századi szakirodalomban Pray György (Pray, 1776. 371.), majd a rá hivatkozó 1835. évi egyházmegye történet (Episcopatus Nitriensis, 1835. 328) szerint csak a kisebb rendeket vette fel, majd az „eretnekekhez" csatlakozott. Takáts Sándor rövid Thurzó- életrajzában (TAKÁTS, é. n. 75-81) határozottan állítja, hogy nem lett evangélikus. A Katholikus Szemle 1933. évfolyamában Kühár Flóris — Takáts Sándorral vitatkozva, aki szerint Thurzót a pápa felmentette az egyházi rendek alól — azt állítja, hogy Thurzót nem szentelték föl, mindvégig kommendátorként csupán élvezője volt a püspöki javadalomnak. A Podmaniczky oklevéltárban (LUKINICH, 1943. 90. 1. jegyz.) a szerkesztő Lukinich Imre — Fekete Nagy Antal adataira hivatkozva — ugyanezt írta, mondván nem lett protestáns, katolikus esküvőt tartott. Martin Rothkegel vélhetően a magyar vélemények alapján azt írta (ROTHKEGEL, 2007. 294. 1. jegyz.), hogy sohasem szentelték fel, végül evangélikus lett.

70 KOVACHICH, 1798. I. köt. 103. („Episcopatus Nitriensis per plures annos fuerat possessus per clarissimum virum Franciscum Thurzo Regii Fisci praefectum, qui tamen postquam ducta uxore Episcopatu sponte se abdicasset"), 108. („Franciscus Thurzó nobilissimae familiae fere unus superstes, demptis feminis, erat hoc tempore Aulicae Camerae Regiae Maiestatis praefectus; quem multos annos possederat uxorem habebat ex familiae Kozka"). Eltérő adatok szerepelnek a különböző munkákban a visszalépés időpontját illetően is, noha ennek nyilvánvalóan az esküvő előtt kellett történnie. Ezt erősítik meg a Magyar Kamarához intézett királyi leiratok (Benignae resolutiones), amelyek címzésében 1556 júniusában következett be változás. Addig tekintettel

17