Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről

Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia

főbb megtestesítői az albanológiát tekintve Theodor Ippen, valamint két magyar tudós, Thallóczy Lajos és Nopcsa Ferenc. Ám meglátásom szerint ez a sommás vélemény mindenképpen finomításra szorul. 2007-2008-ban ugyanis éppen Thallóczyval kapcsolatban kerültek elő olyan új források, amelyek a kérdés további vizsgálatát, illetve feldolgozását mindenképpen szükségessé teszik. E hosszúra nyúlt bevezető után jelen tanulmány azt kívánja röviden felvázolni, hogy milyen szerepet játszott Thallóczy az albán nemzetépítésben, milyen történelemszemléletet alkotott az albánokról, illetve hogy milyen módon segítette elő az albán nemzeti jelképek kialakulását.

Thallóczy Lajos és az albán nemzetépítés

Az Osztrák-Magyar Monarchia számos politikai és gazdasági ok miatt a 19-20. század fordulóján elhatározta, hogy az albán nemzettéválásban aktív — irányító — szerepet fog játszani. 1895-től kezdve a Ballhausplatzon rendszeresen dolgoztak ki különféle ún. „albán-akció tervek"-et. Ezeken a konferenciákon elsősorban a közös minisztériumok tisztviselői és egyéb albánszakértők (hivatalnokok) vettek részt. Az akcióterveknek mindig volt kulturális, oktatási és kultuszügyekkel foglalkozó része is. Tudjuk, hogy Thallóczy ezeken az összejöveteleken részt vett, de az csak nem régóta kezd körvonalazódni, hogy e találkozók programjainak kidolgozásában, sőt a javaslatok megfogalmazásában komoly szerepe volt. A történész hivatalnok azonban nemcsak a tervezésben, hanem a végrehajtásban is aktív szerepet vállalt.

Az albánok nemzetté válásával foglalkozó történészeket évtizedek óta foglalkoztatja többek között az a kérdés, hogy az albán történelemszemlélet milyen folyamat során alakult ki: az egyes elemek, kanonizált események stb. mikor kerültek a helyükre és ennek aktuálisan milyen oka volt. Erre vonatkozólag számos elem eredete tisztázatlan (volt).

2007-ben egy fiatal albán történész, Raim Belüli nagyszerű források feldolgozását kezdte meg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban (PA, XIV. Albanien, Kt. 3., 18., 20., 22-23.).11 Az általa feltárt dokumentumok alapján 2008- ban albán nyelven megjelentetett egy könyvet.12 Ebben egy olyan, 1898-ban kiadott albán nyelvű történelemkönyv történetét publikálja (Te ndodhunat e Shqypnis prej nji Gege qé dón vendin e vet.),13 amelyet abból a célból írtak, hogy népszerűsítő, könnyen olvasható stílusban, az ébredező nemzeti mozgalom híveinek kedvelt olvasmánya legyen. A könyv a maga korában anonim szerzőséggel, egy fiktív nyomda neve alatt jelent meg. A címe magyarul a következő: Al11 Belüli Armin Hetzer és Nathalie Clayer vonatkozó kutatásaiból indult ki.

12 Belüli, 2008.

13 Thallóczy, 1898. A kötet szerint a megjelenés helye és éve: Skenderie, 1898. A valódi megjelenés adatai: Bécs, 1898., Adolf Holzhausen.

169