Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: Eftimie Murgu, az ember és a politikus (1805- 1870)

Miskolczy Ambrus: Eftimie Murgu, az ember és a politikus (1805-1870) érzékkel kereste a magyar liberális mozgalomban a szövetségest. A Duna- hajózási szerződés megkötése körüli aggodalmak egyébként mint a magyar külpolitikai érdekek elhanyagolásának bizonyítéka kerültek az 1847. évi Pest megyei követutasításba is.29 Ugyanakkor Murgu Pozsonyban arra figyelmeztette Perczel Mórt, hogy Metternich a magyarországi alkotmányos élet „paralizálásá- val" az ország összbirodalomba való beolvasztását akarja előkészíteni.30 Pozsonyi htjával Murgu lassan minden hidat felégetett. 1845-ben egy rendet és pénzt szerető lelkész feljelentette. Elképzelhető, hogy azért is, mert Murgu, miközben elkötelezett ortodox volt, az egyházi uniót felkaroló politikával is kacérkodott, az unió terjesztésének ürügyén is terjesztette eszméit.31 1845 márci­usában néplázítás miatt letartóztatták, majd Dákorománia létrehozását célzó titkos szervezkedés gyanúja miatt is megindult ellene a vizsgálat. Pesti börtönében Murgu a védekezés sajátos módját választotta. Hazudott, odamondott, és aztán a vallomást egy-két nehezen kicsikart mondat után meg­tagadta, nyilván tartva attól, hogy ellentmondásba kerülhet. Őfelségénél viszont többször is ünnepélyes óvást tett. Letartóztatását egyszerűen semmisnek nyilvá­nította. A hatóságok embereit rablóknak, útonállóknak, „külérdekek ügyében fogadott politikai napszámosok"-nak és „útonálló bandá"-nak minősítette. „En­nélfogva tudván, hogy efféle bűnös utakon intézett jogvadászat merényeik nem­csak sikeretlenek, de végtére még nevetségesek is: tudják meg, hogy rablói professziójok karerőszak körén túl, erkölcsi vagyis morális látkör mezején, azaz jog meg politika értelmében, valamint áltáljában, úgy reám nézve is tökéletesen észrevehetetlenek."32 Aligha véletlen, hogy 1848. március 15-én nem vették őt sem észre, és nem szabadították ki Táncsics Mihállyal együtt. A pesti román diákok kezdeménye­zésére és a magyar radikálisok nyomására viszont április 9-én Szemere Bertalan belügyminiszter visszaadta a szabadságát, és saját politikája szolgálatába akarta állítani. Azok a románok, akik ismerték Murgut, és a dualizmus korába nyilat­koztak róla, egyszerűen nem értették, hogy ezután mi történt vele. „Bécs ügynö­» KLÓM XV. 170-171. 30 MOL A105 13. k. 1845. II. 5. ülés. 51. 31 Uo. 13. k. XV. ü. 210.: „Der durch seine politischen Umtriebe, und durch besonderen Hang zur Aufwieglung in der Moldau, als am jüngstgeschlossenen ungar. Landtage durch eine gegen Se. Durchlaucht den Herrn Staatskanzlern Fürsten von Metternich beabsichtigte Agitation marquirte Advokat Morgu, der in letzteren Zeit die Union der nichtunirten Griechen einiger Gemeinden des Banates zu befördern trachtete, oder wenigstens nicht erfolglose Schritte machte (zu welchem Behufe er vom Bischöfe Lonovits und von Seiten der Kameral-Administration, durch Geldbeträge und sonstige Vorschubleistungen untertützt worden sein soll) hat seinen intriguanten und ge­fährlichen Charakter abermals bewährt, indem er statt die vergebliche Union zu befördern, 14 Ortschaften zum Aufruhr verleitete, und die Untertanen animirte, den Adel und die Kameral- herrschaft zu vertreiben, und sich einen eigenen Fürsten, aus dem Geschlechte der Altdacier zu wählen. Glücklicherweise kämm der Krassóer 1. Vizegespan von Kiss, von dieser gefährlichen Tendenz in Kenntniß, und ließ ihn unverweilt gefangen nehmen. Die Untersuchung gegen den Morgu ist nun im Zuge, und die Sedria scheint recht ernstlich zu Werke gehen zu wollen." 32 HL P. Kg. 1851.10/126.189z. 149

Next

/
Thumbnails
Contents