Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére nak, csak a személyesen megjelenő nemes özvegyeknek,296 továbbá minden tör­vényesen bevett vallás felekezeteinek felszentelt lelkészei számára adtak volna; emellett az egy-egy fekvő jószággal bíró kolostoroknak szintén egy szavazatot számoltak. Az utasítás szerint a visszaéléseket a restauráció után rögtön tartan­dó fenyítő törvényszék ítélné el.297 Jól látható tehát, hogy Bereg a választásokat illetően már ekkor a választmányi megoldást szorgalmazta. Az országos küldöttség által összeállított sérelmeket és kívánságokat a ren­dek első körben az 1839. november 28-a és 1839. december 22-e közötti kerületi üléseken vitatták meg. Az ülések lefolyásáról és pontosabb kronológiájáról Konkoli Thege Pál 1847. évi munkája298 és Stuller Ferenc kortárs kéziratos or­szággyűlési tudósításainak299 összevetése alapján nyerhetünk többletinformáci­ókat. Az építőszékek több vármegye által indítványozott rendezéséről (V/6. pont) ezek szerint a rendek az 1839. december 4-i kerületi ülésben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel „mindezek a kiszemelt tárgyak (excerpta) között elő fognak fordulni, ott lesznek tárgyalandók".300 Az országgyűlési követek igazolá­sának és a választási bíráskodás kérdéséről szóló liptói javaslat (V/39. pont) a december 9-i kerületi ülésben nem tudott többséget szerezni. Helyette a kerületi rendek az országos küldöttség javaslatát fogadták el, s a probléma megvitatását az országgyűlés elrendezésére halasztották.301 A főispáni jelölések felekezeti szempontokat érvényesítő indítványát (V/115. pont), a honoráciorok szavazati joggal történő felruházását (V/126. pont) és a megyei jegyzők, illetve a táblabírák választás alá helyezését (V/174. pont) a tisztújítások, vagy általában a megyék rendezésének kérdéséhez utasították a kerületi üléseken is.302 Ung javaslatát a december 17-i, Békés indítványát a dec­ember 18-i, Torna kérelmét pedig a december 20-i kerületi ülésben vitatták meg.303 296 Megbízóleveleket nem fogadtak volna el, mivel a megbízó nem ismerheti előre az összes jelöltet. 297 MOL N 119 8. cs. 785. sz. (78-79. föl.). 298 Konkoli Thege, 1847.1. köt. 381-426. 299 Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítások. 1839/40. MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím; MÓL Ft. 7155. d. Stuller személyéről és a Stuller-féle tudósításokról bővebben: PAJKOSSY, 1995, különösen: 130- 131., 134-136. 3“ MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 55. sz. (1839. december 28.); MÓL Ft. 7155. d. (2173., 2179., 2181. föl.); Konkoli Thege, 1847.1. köt. 400. 301 MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 58. sz. (1840. január 9.); MÓL Ft. 7155. d. (2203. fok); KONKOLI Thege., 1847.1. köt. 410. 302 Konkoli Thege, 1847.1. köt. 418., 419., 423. 393 MOL R 99 II. F/l. 18-19. cím. 60. (1840. január 17.) és 61. sz. (1840. január 21.); MÓL Ft. 7155. d. (2227., 2231., 2232., 2239., 2241. föl.) Stuller az ungi kívánat vitájánál azt írja, hogy „e tárgyban már kerületi választmány munkálkodik" (2231. fok), ami látszólag ellentmond a barsi indítványhoz kötött megállapításunknak. Ennek lehetséges feloldása, hogy mivel Stuller közel egy hónapos ké­séssel, de mindössze négy nap különbséggel számol be a két javaslat kapcsán lezajlott kerületi vi­tákról, az ügyhalmaz — látszólagos — kisebb súlya miatt összekeverhette vagy pontatlanul je­gyezte le a kerületi választmány kiküldésének és az okul szolgáló pontoknak a tényleges reláció­ját, illetve a választmány munkáját mint utólagos tudást, „magyarázatot", visszavetítette. 127

Next

/
Thumbnails
Contents