Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények ként" regisztrált.284 A deputáció szerint az építőszékek rendezését nem fogják tudni egész kiterjedésében megtárgyalni ezen a diétán, ezért egyelőre csak az 1832. évi anyautasításban foglalt vezérelvek törvénybe iktatását sürgessék a követek, azaz: a választást mindig voksszedéssel bonyolítsák le, s ennek legcélszerűbb módja a golyók használata; tisztújításokat hatévente tartsanak, illetve amíg a kihágások megfékezéséről nem alkotnak törvényt, addig a megyei végzések kétségbevonhatatlan büntető hatósággal bírjanak!285 A diétán a sérelmek és kívánatok összegyűjtésére és véleményezésére báró Eötvös Ignác főtárnokmester elnöksége alatt kiküldött országos választmány 1839. október 10-én, a 45. (elegyes) ülésen nyújtotta be tudósítását és munkálatának első felét a nádornak, aki megbízta a személynököt ennek kinyomtatásával. A munkálat második felét november 12-én adták be.286 A tisztújításokkal és követválasztásokkal összefüggő vármegyei sérelmek és véleményezésük a küldött- ségi munkálat V. osztályában szerepeltek. A bizottság az V. osztályba azon sérelmeket és kívánatokat sorolta, illetve gyűjtötte össze, amelyeket vagy a rendszeres munkák megtárgyalásának idejére, vagy a maguk helyén, külön indítványozásra tartozóknak, vagy az uralkodónak történő felterjesztésre indokolatlannak találtak. Az érintett osztály hatodik pontjában Sopron, Bereg, Borsod és Bihar vármegyék azon kívánata szerepelt, hogy a megyei tisztválasztásoknál a jó rendet célszerű törvényekkel úgy biztosítsák, hogy „a nemzetnek Tisztviselői választására nézve nagy tekintetű szabadsága csorbulást ne szenvedjen". A sérelem tárgya más megfogalmazásban tehát a restaurációk törvényhozást megkerülő szabályozási kísérlete, azaz a tisztválasztási normatívum kibocsátásának, a módszernek a kritikája. A küldöttségi vélemény bár pártolta a tisztújítások rendezésének szükségességét, mégis azt az egész országot érintő „érdekei" miatt a maga helyén teendő külön indítványra utasítandónak vélte.287 Részletesebb indoklást a munkálat nem tartalmaz, így csak lehetséges magyarázatokat adhatunk az állás- foglalás kialakulásának mozgatórugóira. Egyrészt a törvénykezdeményezés az alsó tábla joga volt, és az egyik lehetséges kiindulási pontban, a királyi előadásokban nem szerepelt a tisztújítások rendezése. Másrészt a bizottság nyilvánvalóan nem utalhatta a kérdést automatikusan az operátumok vitájának tárgykörébe sem, mert akkor elismerte volna, hogy a rendeleti megoldás törvényessége alkotmányjogilag megkérdőjelezhető volt. 284 MOL N119 8. cs.. 810. sz. (368. föl.) 285 Uo. 362-363. föl. Ugyanez: MOL N 22 Extraserialia diáét. Poson. 1839. üreg. 25. cs. 585-590. föl., különösen: 587. föl. 286 A küldöttségi munkálat első részét az országgyűlés írásai között L: Ogy. ir. 1839/40. II. 138. (a deputáció tagjai), 139-174. (a deputáció munkálatának első fele). Vö.: Ogy. jkv. 1839/40. I. 322- 323. A munkálat folytatását az 58. ülésen, 1839. november 12-én mutatták be, s az országgyűlés írásai között a 92. sz. alatt található: Ogy. ir. 1839/40. II. 249-314. Vö.: Ogy. jkv. 1839/40.1. 366. 287 Ogy. ir. 1839/40. II. 158. Vö.: Konkoli Thege, 1847.1. köt. 400. 124
