Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Cecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

ba kell venni azt a politikai helyzetet, amelyben I. Ferdinánd király számára elsőrendű fontossággal bírt minden jól felkészült, a világra nyitott, idegen nyelvet ismerő magyarországi főnemes vagy főpap, aki kész volt a királyság érdekeinek szolgálatára.37 Az 1540-es évtizedben az ország központi területeinek oszmán megszállása, az állandósult török támadások, a nem lankadó belső pártharcok, az északi országrészeken növekvő anarchia különösen súlyossá tették a királyi hatalom helyzetét. A polgárháború okozta gondok Thurzó Ferencet családilag is érintették. Hazatérését követően ő vette gondjaiba Anna testvére (az 1542-ben elhunyt lévai Cseh Gábor özvegye, majd a hírhedt rablólovag, Balassi Menyhért felesége) gyermekét (Jánost), a neves bárói család utolsó fiági leszármazottját. így lévai Cseh János 1553-ban bekövetkezett haláláig a Cseh-örökség miatt folyamatos konfliktusai voltak Balassival. Még a Székely Magdolnával Nyitráról kötött megállapodásban is köteleznie kellett magát arra, hogy Balassit nem engedi be a várba.38

Tény, hogy Thurzó Ferencet 1546 decemberében már királyi tanácsosként említette az a dekrétum, amelyben kérésére a nyitrai püspökség jobbágyainak egy évi adóját a vár és a város — mint a megyei nemesség menedéke — megerősítésére engedte át az uralkodó.39 Várday Pál helytartó néhány hónappal később,

1547 júniusában, a végvárak ügyében — immár hagyományosan — ide hívta össze részgyűlésre a vidék nemességét.40 Annak, hogy a püspök-ispán itt szerepet játszott volna, nincsen nyoma, de az esztendő végén tartott nagyszombati országgyűlésen — nyilván nem véletlenül — a rendek Forgách Zsigmond („ex ordine nobilium") mellett az újonnan megszavazott két forintos hadiadó beszedésére (rendi) kincstárnokká választották („ex ordine dominorum"). Feladatukká tették, hogy a porták összeírására és az adó behajtására minden megyébe rovókat küldjenek, illetve a külön-külön melléjük rendelt lovasokkal (Thurzó 50, Forgách 25 lovas) az országos főkapitányok táborában tartózkodjanak, és a királyi zsoldban álló lovasokat havonta megszemléljék. Az uralkodó a törvények

1548 februárjában történt megerősítésekor azzal vette tudomásul a döntést, hogy minden eljárásukban melléjük rendelte a Magyar Kamara egyik tanácsosát.41

A (rendi) kincstárnoki (thesaurarius) tisztség, ami visszautalás volt a középkori terminológiára, korántsem jelentette azonban az 1527-ben felállított kamarai rendszer felülírását. Ez — miként a történetírás már a 20. század elején megálla37 Kitűnően mutatja be ezt a helyzetet: PÁLFFY, 1999.

38 1549. szeptember 15-én a helytartótanács észrevételezte, hogy lévai Cseh Jánost nem engedték a nyitrai püspökhöz, noha jobb volna, ha a király hívei között nevelkedne. R. KISS, 1908 147. Nr. 126. Vö. TakáTS, é. n. 78. A helytartó és tanácsosai előtt Székely Magdolnával kötött megállapodás kimondta, hogy Thurzó rokonát, Balassi Menyhértet, akinek emberei a vidéket fosztogatják, nem engedheti be Nyitrára. WENZEL, 1878. 42.1. jegyz.

39 ETE 519-520. Nr. 494.

« MOE 66-69.

41 CIH, 1526-1608. 195. 9. §, 217. 16. §., továbbá MOE 104. Ilyen döntést már tíz évvel korábban is hoztak a rendek, akkor az ugyancsak Nyitrán tartott részgyűlésen és adószedőnek hasonlóképpen Forgáchot választották. Thurzó tehát egy tapasztalt társat kapott maga mellé. Ember, 1946. 238.

11