Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények Egy következő szempont lehet a kapcsolati hálók vizsgálata: érintkeztek-e egymással a megyék, összehangolták-e véleményüket? A közgyűlési vitákon a személyi tényezőkre országos szinten nem találtunk utalást, ennek ellenére néhány megállapítást tehetünk. Bár a zalai állásfoglalásról Kossuthék később sem tudósítottak, valószínűsíthetjük, hogy a megye véleményére Deák Ferenc személye miatt többen is figyeltek, s mivel ahogy láttuk, Zala az elsők között utasította el a rendeletet, állásfoglalásuk befolyásolhatta a többi megyét is. A Törvényhatósági Tudósítások a politikai tárgyú levelezés funkcióját a terrorkurzus idején átmenetileg sikeresen átvette és betöltötte, a tisztválasztási normatívum szempontjából ennek csak 1836 decemberétől, az első tudósítások közlésétől volt jelentősége, de az ifjak ügye és a többi politikai per miatt a rendelet ekkor is többnyire csak másodvonalbeli hírként szerepelt, a szólásszabadsági sérelem dominálta az országos politikát.189 A Törvényhatósági Tudósítások esetében mindazonáltal három szempontot kell figyelembe vennünk a közlések minőségének értékelésekor: ez utóbbi függött egyrészt a megyei levelező személyétől, másrészt a Törvényhatósági Tudósítások terjedelmi meghatározottságaitól és a tartalmi súlyozástól is. Molnár András megyei kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a tisztújítások esetében más tárgyakkal ellentétben a megyék között — ekkor még — általában nem zajlott egyeztetés, se levelezés, sokkal inkább autochton megyei „produktumok", leszámítva az 1836. évi rendelet koordináltnak tűnő egységes elutasítását.190 Madarász József emlékiratai megerősítik Molnár megállapítását, és az egyeztetés kezdetének időpontját: pont a Fejér megyei siker kapcsán döntő szerepet tulajdonít a politikus annak, hogy Madarász László a somogyi reformellenzék tagjaként a rendelet ottani vitájában, tanácskozásaiban is részt vett, és gyakorlati tapasztalattal, „bejáratott" érvekkel a háta mögött tudott fellépni a fejéri közgyűlésen.191 A megyék feliratai közül részletesebben elemezzük Pest megye 1836. november 16-i feliratát, mert bár nem a későbbi „vezérvármegye" írt fel elsőként, de tartalma, szerkezeti felépítése, érvei és állásfoglalása véleményünk szerint reprezentatív: példázza, és az időbeli eltolódás miatt már szintetizálja is a többi megye hasonló tárgyban született feliratainak lényegi elemeit.192 A bevezető 189 Ezt az arányeltolódást, a normatívum hírértékének háttérbeszorulását támasztják alá Völgyesi Orsolya idézett, Pest megyei kutatásai is: VÖLGYESI, 2002/ a. 190 MOLNÁR, 1989. 22. Molnár egy esetről tud — 1840-ből — amikor Zala a Pest megye által kidolgozott önkormányzati rendszabályok kézhezvétele után maga is kijelölt egy választmányt hasonló átfogó közigazgatási rendszabás kidolgozására, de ez a munkálat 1848-ig már nem készült el. 191 Madarász, 1883.36. 192 MOL A 39 1836:17 281. 2-3. föl. A Pest megyei felirat kiemelésének indokoltságát alátámasztják emellett Völgyesi Orsolya kutatásai is, aki kormányzati és titkosrendőri forrásokra építve jutott arra a következtetésre, hogy a megye ekkorra már egyre nyilvánvalóbban az oppozíció központjává vált, kormányzati szempontból az ország talán legveszedelmesebb megyéje, politikája példa, így „1836 júniusától nagyjából 1837 nyaráig a Pest megyei közgyűlések határozatai egyértelműen 106
