Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Soós Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" Somogy rendjei a jelzett időszakban első alkalommal öt év elteltével, 1813. augusztus 23-án,

6

2 majd négy év múlva, 1817. október 8-án

6

3 tartottak tisztújítást. Az előbbi esetben a főbb magisztrátusi hivatalokban, így az első- és másodalispáni, valamint a fő- és alszolgabírói tisztségekre új személyeket választottak. Ezeket officiálisokat többségükben „köz- vagy egyenlő akarattal", „közmegegyezéssel", „egyenlő vagy közönséges felkiáltással" emelték tisztségeikbe. 1817-ben a főispán, Teleki László gróf javaslatára az első- és másodalispánt egyszerű közfelkiáltással megerősítették régi-új hivatalukban, míg az összes többi tisztségre, bár szintén acclamatióval, illetve a „többségnek meg egyezésével", de új officiálist választottak. Zemplén vármegyében a tárgyalt időszakban a törvényes határidő lejártával először 1813. szeptember 16-án került sor újabb építőszékre, a főispán, gróf Eszterházy József elnöklete alatt. A restaurációról beküldött jelentés szerint más vármegyék építőszékétől eltérően a főispán azt indítványozta, hogy ,,a' Megye két első Kormányzó tisztjei [azaz az első- és másodalispán — S. I.] ne felkiáltozás, hanem meg számlált voksok által választassanak, a' voksoknak véghetetlen többségével".

6

4 A voksok „szedésére" bizottságokat állítottak fel. A rendek az első alispánságra kandidált 7 személy közül a hivatalra legalkalmasabbat, az addigi másodalispánt, Szemere Istvánt ekképpen a „voksoknak többsége által" emelték tisztségébe. Kazinczy Ferenc, aki maga is részt vett a tisztújításon, az alispán megválasztása kapcsán szintén voksolásról szól: az immáron 36 éve hivatalban lévő első alispán, Horváth László a szavazás során 13 szavazatot kapott, míg Szemere „372 voksot nyert".

6

5 A szavazatoknak „kiszedését" a főispán által a restaurációt megelőzően kijelölt deputáció tagjai végezték el. A vármegye másodalispánját és a többi tisztségviselőit — a főispáni jelöltek közül — azonban már „nem a voksok, hanem tsaknem erös szájjal szívvel tett felkiáltás által" választották meg.

6

6 Kivéve azokat a hivatalnokokat, akiket a főispánnak volt joga kinevezéssel hivatalába juttatni. Eszterházy több tisztviselőt meghagyott tisztségében.

6

7 A restaurációs jegyzőkönyv és Kazinczy is azt sugallja, hogy a választáson személyenkénti voksolás történt. Valószínűleg nem erről van szó, hanem arról, hogy a közfelkiáltással szavazókat a deputátusok feltehetőleg egyenként megszámolták és a jelenlévők számához viszonyítva állapították meg a szavazatok 6

2 Somogy vm. IV. A. 1. 1813. 1360. sz.; MOL, Mikrofilmtár. 13 644. sz. film. Vö. erről még Sárközy István levelét Kazinczy Ferencnek. (1813. augusztus 16.) KFL XI. 18-19.; Somogy vm. 569.; POLGÁR, 2004.41. 6

3 Somogy vm. IV. 1. A. 1. 1817. 2053. sz.; MOL, Mikrofilmtár. 13 649. sz. film. Vö. erről még: MK, 1817. (II.) 36. sz. (október 31.) 302.; Somogy vm. 569.; DEGRÉ, 1973/a. 122-123.; POLGÁR, 2004. 41. M BAZML SF IV. 2001/e. 1813. 801. sz., MOL, Mikrofilmtár. 16 983. sz. film.; MK, 1814 (I.) 2. sz. (január 7.) 13-14. 6

5 KFL XI. 61. (Kazinczy Ferenc Helmeczy Mihálynak. Széphalom, 1813. szeptember 19.) 6

6 Ld. fent a 64. és 65. sz. jegyzeteket. 6

7 Ld. erről szintén fent a 64. sz, jegyzetet. 91