Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)
Soós Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" vazni. 5 2 Ez a helyzet pedig újabb problémát vet fel: nevezetesen vajon az ilyen építőszéket valóban igazi restaurációnak lehet-e tartani és mennyiben egyezik meg a régi törvényekkel és szokásokkal? 5 3 Miután a rendek a kérdésekkel kapcsolatban megfogalmazott ellenérvek miatt nem hoztak döntést, áttértek a kerületi munkálat harmadik pontjának a megvitatására. Ebben a restaurációt megelőző regisztrumot készítő deputáció vagy bizottság (ennek felállítását, mint láttuk, a nádor is szükségesnek vélte) kiküldésének, illetve megválasztásának módjáról, valamint feladatáról terjesztettek elő javaslatot. A rendek a királyi ítélőmester, Szilassy József indítványára megváltoztatták korábbi álláspontjukat. Azaz elálltak attól, hogy az építőszék lefolyásának ellenőrzésére és a voksok szedésére kirendelendő bizottságot a tisztújítás napján válasszák meg. Ez ugyanis sok időt venne igénybe, sőt kedvetlenségre vagy még inkább rendetlenségre szolgáltatna okot. A rendek többsége ezt a jogot a főispánoknak kívánta átengedni, azaz az építőszéket megelőzően ő jelölje ki a deputáció tagjait. A rendek ezután az elaborátum harmadik pontjának azt a kitételét vitatták meg, mely a szavazásra jogosultakról szólt. Egyhangúan elfogadták Szilassynak azt az előterjesztését, hogy akinek nincs joga a voksolásra, azt ne engedjék a tisztújításra és őket a felkiáltásból és a szavazásból is zárják ki. 5 4 Az országgyűlés következő ülésén került sor az elaborátum negyedik cikkelyének megtárgyalására. Ezen a rendek az építőszékeken illetlenül, a hely szentségét és az esemény ünnepélyességét megsértő személyekkel szemben foganatosítandó eljárásokkal foglalkoztak. Kimondták, hogy az incidensek, kihágások elkövetőit azonnal büntessék meg. A perszonális szerint súlyosabb esetekben, pl. midőn a voksolók visszaélnek választási szabadságukkal és miután a főispáni tekintély és hatalom sem elegendő a rend helyreállítására, a nagyobb zűrzavar lecsendesítésére, előzetesen gondoskodni szükséges az ilyen cselekmények megakadályozásáról. Tisztázni kell továbbá a kihágások mértékét és jellegét. Ügyelni kell arra is, hogy vétkeseket valóban elítéljék és ezen kívül pénzbüntetéssel sújtsák. A rendek egyetértettek abban, hogy a nagyobb zűrzavarok elkerülése érdekében hathatós intézkedéseket kell életbe léptetni (így pl. ügyészi eljárás kezdeményezésével). Kérdésként merült fel azonban: miképpen lehet minősíteni a kihágásokat, egyáltalában mi tartozik ezek körébe? így pl. a nagyobb lárma vagy kiabálás vagy az építőszékeket megelőző alattomos szövetkezések, pártoskodások, felfordulásokat okozó cselekedetek vagy a „hevítő italok (pálinka) által szánt szándékkal okozott zűrzavarok" ide tartoznak-e? A rendek úgy ítélték meg, hogy csak az egyértelmű becstelenséget és sérelmet (hangozzék az el szó5 2 Majláth aggályai nem voltak alaptalanok. Kételyeit, melyeket a vármegyék egy része is osztott, a személyenkénti voksolás bevezetése után megtartott építőszékek gyakorlata kivétel nélkül igazolta. 5 3 Diarium, 564-565. 5 4 Uo. 567. 87