Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények Noha jelenleg csupán nyolc megye hadiadó-kivetési gyakorlatának vázlatos bemutatására nyílt lehetőség, néhány tanulságot így is levonhatunk. A 1730. évi felmérés időpontjában nyolc törvényhatóságból kettő (Nógrád és Esztergom) alkalmazott tisztán dicális rendszert, négyben (Nyitra, Szepes, Heves és Pest) házi porták alapján vetették ki a közterheket, egy (Sopron) porciók alapján számolta ki a parasztság adóját, és egy (Fejér) pedig a falusi lakosság létszáma szerint adóztatta a községeket. A nyolc megye tehát négy különböző szisztémát alkalmazott. Fontos megemlíteni, hogy ugyanazok a fogalmak mást és mást jelentettek a különböző törvényhatóságokban. A portális rendszert alkalmazó megyékkel kapcsolatban figyelemre méltó tény, hogy portáik száma egy kivétellel (Pest) sohasem egyezett meg az országos adókivetés alapjául szolgáló nádori porták számával. Azon törvényhatóságok (Nógrád, Heves, Esztergom, Fejér és Pest), ahol korábban vagyonösszeírás alapján vetették ki az adót — Pest megye e tekintetben kivétel — mind megemlítették az adatfelvétellel kapcsolatos visszásságokat. A megyei adóztatás alapját részben vagy egészben három megyében (Fejér, Esztergom és Pest) az 1715-ben illetve az 1720-ban végrehajtott összeírás eredményeire alapozva próbálták meg újjászervezni. Ezek alapján árnyalni kell a szakirodalom állítását, miszerint ezen összeírások eredményeit a gyakorlatban nem hasznosították.

6

5 Szepes megye példája alapján úgy tűnik, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején alkalmazott dicális adóztatás az érintett terület egyes megyéiben átmeneti jelenség maradt. Az 1730. évi felmérés egészének elemzése mutathatná meg, hogy a megyék adórendszer-kialakításában felfedezhető-e regionális tagoltság. A 18. század első felében a közteherkivetés gyakorlatilag megyénként eltérő volt, tehát a 19. századi szerzők megállapításainak a megelőző időszakra vonatkozó érvényessége megkérdőjelezhető. A továbbiakban azt szükséges megvizsgálni, hogy mely társadalmi rétegek mentesültek részben vagy egészben a rendszeres adófizetési kötelezettség alól. Az adózás alól mentesülő rétegek A 18. században a közterhek elsősorban a paraszti és iparos munkát végzőket terhelték, de a társadalom nagymértékű tagoltsága miatt számos, e rétegbe tartozó személy részesült kisebb-nagyobb kedvezményben. A rendszeres adózás alól a 18. században mentesülő rétegek között elsőként a papságot és a birtokos nemességet kell megemlíteni.

6

6 Az utóbbi csoportba 6

5 MARCZALL, 1898. 45.; DÁVID, 1957.153. 6

6 A nemesség 1696 és 1703 közötti évek, valamint a Rákóczi-szabadságharc idejének kivételével rendszeres állami adót nem fizetett. 44