Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények gek állapotának felmérésére, akiknek ezt követően kellett javaslatot tenniük a porták új felosztására. Nyitrában a házipénztár költségeinek fedezésére a nemesek, szabadosok,

4

6 zsidók, anabaptisták és malmok taksája szolgált. A libertinusok taksáját viszont a megye klasszikus dicális rendszerben vetette ki.

47 Itt az adókivetés meglehetősen anarchikus képet mutatott, a tisztviselők gyakorlatilag tetszésük szerint terhelhették a községeket. Szepes megye szintén régi szokás szerint házi portái alapján határozta meg a településekre háruló hadiadó mértékét. A közgyűlés egy 1717. évi összeírást követően a törvényhatóság területét a termőföld minősége és mennyisége alapján 30 portára osztotta fel az alábbi rendszerben. A legtermékenyebb határban egy portát 6 jobbágygazdaság vagy 600 köbölnyi termőföld tett ki.

4

8 A második osztályba sorolt föld esetében 800, a harmadikban 1000 és a negyedikben 1200 köböl föld alkotott egy portát. A tulajdonnal rendelkező zselléreket is vagyonuk alapján osztályokba és adóegységekbe sorolták. A módosabbak közül 100-an, a második osztályba tartozók közül 120-an, a legszegényebbek közül 150-en, a nincstelen zsellérek közül 400-an képeztek egy portát. Az adóalap nagyságát 1717 után szükség szerint felülvizsgálták. E megye házi kiadásait a taksásokra és a portákra kivetett adó fedezte 4

9 Szepes megye a Rákóczi-szabadságharc idején a dicális adózás alá vont terület részét alkotta,

5

0 ennek ellenére erről a korszakról és adóztatási gyakorlatáról említést sem tett a közgyűlés feliratában. Az ország nyugati megyéi közül Sopronban házi porciók alapján vetették ki a hadi- és háziadót. A porció tartalmát a törvényhatóság nem tudta pontosan definiálni, mivel ez alatt az alábbiakat értették: a jobbágyok és a zsellérek személye, szántóik, rétjeik, állatállományuk, szőlőjük. A nagybirtokokkal rendelkező arisztokraták és a köznemesség az uradalmakra eső porciók számáról évekkel korábban a közgyűlésen egymással megállapodott. Ha valamilyen természeti csapás miatt vagy más okból változtatni kellett az arányokon, akkor arról újabb megyegyűlés keretében hoztak határozatot.

5

1 Esztergom megye az adót dicák szerint számította, amelynek alapját az 1715. évi regnicolaris összeírás adatai szolgáltatták. Megvizsgálták az egyes településekhez tartozó földek termékenységét és nagyságát — latinul capacitasát. Ez a jobbágyok munkaerejének értékével és vagyonával egy 75 forint értékű adóala4

6 A földesúri szolgáltatások alól részben vagy teljesen mentesített személyeket nevezték szabadosnak vagy libertinusnak, akiknek állami adót és egyházi tizedet is fizetniük kellett (ld. BÁN, 1980. 556.). 4

7 MOL, С 20 Comitatus Nyitriensis 1730. augusztus 16. in negotio constitutivi status sui ad intimatorum de 28 Julii. 1-2. f. 4

8 Szepes megyében 1720 körül egy köböl földterület hozzávetőleg 400 négyszögölt tett ki (ld. BOGDÁN, 1990. 389.). 4

9 MOL, С 20 Comitatus Scepusiensis 1730. szeptember 7. in negotio constitutivi status sui ad intimatorum de 28 Julii. 5

0 N. KISS, 1980. 93-94. 5

1 MOL, С 20 Comitatus Soproniensis 1730. augusztus 22. in negotio constitutivi status sui ad intimatorum de 28 Julii. 40