Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Irodalom - BALOGH ISTVÁN: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. A szöveget gondozta, s. a. r., szerk.: KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Nyíregyháza, 2008. 172 o. (Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER)

Irodalom három egységre bontva: a) a katonai megszállás Aeneas Caprara és Antonio Caraffa generálisok idején (1685 szeptembere-1687 decembere); b) a megszállt vármegye terhei Antonio Caraffa, Octavio Nigrelli és Donath Heisler táborno­kok időszakában (1688-1689); c) Szabolcs vármegye terhei Várad és Gyula ost­romának hónapjaiban (1689-1690). A fenti fejezetekben a gazdag megyei forrás­bázis alapján példamutató alapossággal, gazdag adatolással mutatta be Balogh István a vármegyével mint meghódított térséggel bánó katonai parancsnokok és a megyei tisztségviselők kapcsolatát, a lokális politika kapcsolathálóját és moz­gásirányait, és ugyancsak ezzel a figyelemmel kísérte végig a hadbiztosok, illet­ve a tárgyidőszakban tisztét korlátozottan betöltő, Kassán székhelyét tartó felső­magyarországi főkapitány (keresztszegi Csáky István) és a megyeigazgatás vi­szonyát is. A katonai terhek nagyságának, adminisztrációjának bemutatása so­rán szól a megyéket általánosan jellemző és Szabolcsban is megfigyelhető konf­liktusokról (pl. nemesi birtokokra, nemesi közösségekre kivetett terhekről, be­szállásolásokról, a beszállásolt katonaság lakossággal szembeni erőszakoskodá­sairól), és a helyi specialitásokról (hajdúvárosok problematikája). A településku­tatók munkáját is segítve a Szerző gazdag adatolású munkájában az adminiszt­ráció változásait is ismertetve, településsorosán közölt több, a tárgyidőszakból eddig feltárt hadiadó-kivetést (pl. 53-55., 99-104.). 6 Munkájában hangsúlyozta: a korábbi évek gyakorlatával szemben a terhek jelentős könnyebbedése követke­zett be 1689-1690 telén, amikor is Szabolcs területén nem szállásoltak be császá­ri, királyi katonaságot. A visszafoglaló hadjáratok, a blokádháború (Munkács, Várad, Gyula) megyét érintő terhei mellett az iratanyag érzékeny megfigyelésé­vel jelezte a megyei adminisztráció működési zavarait, illetve felvetette a terüle­tileg illetékes pénzügyigazgatási szerv, a Szepesi Kamara tevékenysége további vizsgálatának szükségességét. A megyei terhek csökkenését hozó 1690. eszten­dővel nem záródhattak le Szabolcs vármegye korábbihoz hasonló hadellátási terhei, mert Várad 2000 fős őrsége csak 1692. június elején adta meg magát Heisler tábornoknak, míg Gyula oszmán őrsége 1695 januárjában tette le a fegy­vert Friedrich Veterani tábornok előtt. így Balogh István sajnos befejezetlen, de ebben az állapotában is bravúros munkájában a további kutatások egy lehetsé­ges, kontinuus irányát is kijelölte. A kézirat már említett sajnálatos befejezetlensége legszembetűnőbb a kötet függeléke esetében. Ez egy 1683. február 12.-1687. október 22. közötti, jelen álla­potában az 1683. évre fókuszáló, 20 tételes, torzóban maradt okmánytár. Sza­bolcs értékes megyei archívumából a Szerző minden bizonnyal egy, az elké­szültnél nagyobb számú, időben kiterjedtebb okmányválogatás összeállítására törekedhetett. 7 A befejezetlenséget leginkább a közlésre már kiválogatott, de átírásra már nem került dokumentumok speciális megjelenítése illusztrálja: a 6 A további analízisek lehetőségét jelzi az 1685. [?] december 10-i, Nagykállóban megtartott közgyű­lésben rögzített repartitio: Függelék No. 14. (156-159.). 7 A témakörre vonatkozó, paleográfiai gyakorlatra is alkalmas iratképeket is közlő okmánytár található a korábbi kötetben: BALOGH, 2003. 38-79. 388

Next

/
Thumbnails
Contents