Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - SZÜCS LÁSZLÓ: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben

Források getés zajlott le, amely — tudomásom szerint — mindig azzal végződött, hogy közös álláspontra jutottak. Az 1945-ös választások előtt Ullmann és Perényi nagyobb pénzösszeggel támogatták a Kisgazdapártot. 1946-ban Perényi tett egy ajánlatot Nagynak, neveztesse ki őt svájci gazdasági delegátussá, ennek fejében ő vállalkozik reá, hogy a Kisgazdapártot éveken keresztül anyagilag ellátja. Nagy Ferenc ezt a minisztertanácson szóba hozta, azonban a munkáspártok ellenállásán meghiúsult.

2

3 Egyébként Perényi István családját Nagy Ferenc juttatta ki külföldre, Svájcba. 1945-től kezdve szinte havonta megjelent Nagynál a GYOSZ háromtagú küldöttsége, amely Fellner Pálból, Fenyő Miksából és Knob Sándorból állt.

2

4 E beszélgetések tudomásom szerint gazdasági kérdések körül forogtak, de természetszerűleg kellet, hogy politikai kérdéseket is érintsenek. A GYOSZ éppen úgy, mint a bankok vezetői támogatták a pártot. így az 1946 őszén tartott Parasztnapok rendezésének költségeit csaknem kizárólag ők fizették. Ezeken a megbeszéléseken többször szóba került a magántulajdon kérdése és Nagy biztosította őket, hogy e tekintetben ő és a Párt egy állásponton vannak és nem mennek bele semmilyen államosításba, — a NIK-en

2

5 kívül, ami már megtörtént. Amikor Oltványi Imre lemondása után a pénzügyminiszteri szék betöltéséről volt szó, Nagy Ferenc Baranyai Lipótot, a Nemzeti Bank volt elnökét akarta pénzügyminiszterré kineveztetni, aki azonban nem vállalta. Ekkor Ullmannal és Perényivel való előzetes tárgyalás után Rapoch Jenővel, a Hazai Bank vezérigazgatójával tárgyalt Nagy és őt akarta rábeszélni a pénzügyi tárca elfogadására. Rapoch elhárította azon megokolással, hogy az ő személye a munkáspártok felé támadási felületet adna. Nagy biztosította, hogy nyugodtan elvállalhatja, mert ő e támadásoktól megvédi. Rapoch azonban ennek ellenére sem vállalta.

2

6 2

3 Ld. SZÜCS-G. VASS, 2008. [7] 156 sz. jkv. 5. napirendi pont. 2

4 A GYOSZ, azaz a Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult, 1944-től 1947-ig Gyáriparosok Országos Központja néven működött mint a magyar gyáriparosok érdekképviseleti szerve. Fellner Pál (1893-?) cukorgyáros. A Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. 1947-ben Nyugatra távozott. Fenyő Miksa (1877-1972) közgazdász, író. 1904-től a GYOSZ titkára, később igazgatója, a Magyar Gyáripar című lap szerkesztője. 1908-ban részt vett a Nyugat megalapításában, anyagi támogatásában. 1948-ban emigrált. Számos esszét, kritikát írt. Knob Sándor (1888-1967) az Országos Társadalombiztosító Intézet, majd 1918-tól a GYOSZ tisztviselője, 1947-től vezérigazgatója. 1934-től tagja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak. 2

5 A NIK, azaz a Nehézipari Központ 1946-ban létesült az állami kezelésbe vett öt nagy nehézipari vállalat igazgatására. 2

6 Oltványi Imre (1893-1963) művészettörténész, közgazdász. 1945. július 21-től november 15-ig volt pénzügyminiszter, ugyancsak november 15-én kinevezték a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Baranyai Lipót (1894-1970) 1930-tól a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, 1938-tól 1942-ig elnöke. Angolszász orientációja miatt a németek 1944. március 19-én letartóztatták. Rapoch Jenő kincstári főtanácsos, már 1945 előtt is a Hazai Bank Rt. vezérigazgatója volt. 340