Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - SZÜCS LÁSZLÓ: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben

Szűcs László: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása a összeeskűvési ügyben is, hogy anyja temetésén a szovjet hatóságok nem képviseltették magukat. Ezt nagyon rossz néven vette és ennek többször kifejezést is adott. Magánélet Családi élete a polgári fogalmak szerint általánosan ismert keretek között volt. Feleségével és gyermekeivel jól élt, helyesebben jó viszonyban, azonban általá­nosan ismert volt arról, hogy a nők társaságát nem vetette meg. О maga is több­ször elmesélte női kalandjait, ezekről azonban nem tudok, mert 1945 előttiek. 1945 után két nőről tudok, akikkel közelebbi kapcsolata van. Az egyik Perlaky Lívia volt. Perlaky Lívia már a Kisgazdapártban is titkára volt és onnan hozta magával az Újjáépítési Minisztériumba, a Nemzetgyűléshez, majd a Mi­niszterelnökségre. 1946 júniusáig, vagy júliusáig Perlaky Lívia nemcsak a barát­nője volt, de egyik bizalmasa is. Ekkor szakítottak. A másik nő Turay Ida szí­nésznő volt, akivel azonban csak néhányszor találkozott és ez rövid lejáratú viszony volt. 9 Lehet, hogy ezeken kívül 1945 után más nő is előfordult az életé­ben, én azonban többről nem tudok. Két legjobb barátja: Kovács Béla és Varga Béla 1 0 volt. Velük familiárisán is jó viszonyban volt. Nagy Ferencné és Kovács Béláné legjobb barátnők voltak. 1945 előtti és utáni baráti köréhez tartoztak még: Katona József, Koszér Nándor, Kistóth József, Nikolits Mihály, Balogh István, Ruttkai Antal, gróf Hunyady Ferenc, Popovics Andor és Antall József. 1 1 Ezek azok, akik a politikai barátságon túl voltak vele jó viszonyban. 9 Perlaky Lívia számára Nagy Ferenc a Parlament épületében lakást is berendezett, egy idő múlva kiküldte Párizsba a követségre. Turay Ida (1908-1997) színművész 1945-1946-ban a Nemzeti Szín­ház, ezt követően a Művész Színház és több más budapesti színház tagja volt. 1 0 Varga Béla (1903-1995) katolikus pap, a Kisgazdapárt egyik alapítója. 1937-től a párt elnöke. 1945­től a párt ügyvezető elnöke, az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés tagja, a Nemzeti Főtanács elnöke. 1947. június l-jén elhagyta az országot, 1991-ben tért haza. 1 1 Katona József — feltehetőleg Katona Jenő (1905-1978) újságíróra kívánt utalni, aki 1945-1946-ban a Kisgazdapárt sajtófőnöke, 1945-től nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő volt. Kószér Nándor (1904-1979) 1931-től tagja volt a Kisgazdapártnak. 1941-től bekapcsolódott a Parasztszö­vetségbe. 1945 augusztusától a Kisgazdapárt Országos Intéző Bizottságának tagja. 1945 novembe­rétől nemzetgyűlési képviselő. 1947. január 11-től 1948 decemberéig a Kereskedelem- és Szövetke­zetügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1956-ban részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében. Kistóth (helyesen Kis Tóth) József (1901-1966) 1944 előtt a Magyar Élet Pártjának híve volt, majd a Kisgazdapárthoz csatlakozott. 1945-ben már országos pártigazgató, több agrárérdekeltség vezető­ségében szerepelt. Nikolits Mihály (1901-1992) 1938-tól Pécs főispánja. 1939-től országos mozgósí­tási kormánybiztos. 1943 januárjától Baranya vármegye főispánja. Közbenjárt a német fogságba került Nagy Ferenc helyzetének enyhítése érdekében. Balogh István (1897-1976) római katolikus pap. 1938-tól 1944-ig a Délmagyarország című lap tulajdonosa, 1944 őszén megalakította a Kis­gazdapárt szegedi szervezetét. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1944. december 23-tól 1947. má­jus 3-ig miniszterelnökségi politikai államtitkár. 1947. február 19-től június 3-ig a Kisgazdapárt fő­titkára. 1947. június 21-től a Független Magyar Demokrata Párt vezetője. Ruttkai Antalról, Popo­vics Andorról Id. a következő második bekezdést. Hunyady Ferenc gróf (1895-1966?) királyi főta­nácsos. 1927-től 1943-ig a képviselőház közgazdasági, pénzügyi, földművelésügyi, közlekedési bizottságának tagja, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének vezérigazgatója volt. Antall 335

Next

/
Thumbnails
Contents