Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Miskolczy Ambrus: Desseiujfy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816) Tsak az lábolhatja meg fogyatlan a' századok tengerét, a' mit egy egész nemzetnek a' lelke lehellett valakibül valakibe, tsak annak lehet eredeti, múlhatatlan bélyege, a' mi a' többség gondolkozása, és érzése módjával köz, mert tsak az járja egészen által a' teremtő lelkeket, és így viszont tsak az hathatja is által leginkább az ingerelendő és ingereltethetendő elméket és szíveket. Ezek túltestiségek (metaphysications) mondja majd valaki: megengedem: de nem lehet ám mindent marokkal fogni, és fogatni; azomba' minden testi erő is végképpen a' lélekbe szakad, és ez a' párás lélek, ez az érezhető érzett, de magyarázhatatlan való mozgatytya egyedül az egész' és természet' minden legmázsásabb testiségeit is. Mens agitat molem: Milyen lélek gyilkoló irtóztató bűn tehát az mikor akár melylyik nemzet valamely más nemzetnek nyelvét, vagy erővel el törleni, vagy fortelylyal lassan el altatni iparkodik. Nézzünk viszsza 2ik Jo'sefre, és körülöttünk a' mindent francziázni akaró nagy császárra. Amaz holott nagy ember vala, már megjárta, a' most parantsoló roppant embert, pedig: Sequitur pede poena claudo.} Adja a' Jehova Isten, hogy a' jövendő idő meg ne mutassa, hogy rossz politica volt, a' melly ezen lelkes nemzetnek nemzeti kifejlődését eddig is gátlotta 's akadályoztatta. A' német nyelvet Német-országban, Magyarországban a' magyart kell gyarapítani 's terjeszteni.

5

6 Semmi nemzetnek nincs jusa nyelvét más országban akarni közönségessé tenni. Van elég dolgok a' szegény németeknek oltalmazni a' magok nemzetiségeket, nem szükség hogy jó magyar Patrióták támadjanak, kik száz aranyért örök korcsosságra kárhoztassanak bennünket. Az valamivel többe kerülne. Reménylem, hogy a' két magyar hazában senki nem fogja megérdemleni a' kérdést-tevőnek azon száz aranyát, 's ha az illy jó hazafi nem tudja, mondhatom neki, hogy mi erőltetés nélkül, de eltökéllett nemzeti akarattal a' nyelvnek virágzatba hozásán iparkodunk, hogy a' legjobb elmék, a' legnemesbb szívek ezen igyekezet körűi forognak, 's jobban szerettük volna, ha a' kérdést-tevő ezt a' száz aranyat valamelly jó könyvnek magyarra fordítására szánta volna. Kérjük őtet, pénzét fordítsa a' Magyar nyelvnek megtanúlására, valamint mi a' miénket, noha sem németek sem francziák nem vagyunk, a'német és franczia nyelvekére fordítjuk, hogy úgy kiismervén, mennyire ment légyen már a' magyar nyelv, s' hasonlatosságot tehetvén e' köztt és a' más nemzetekéi köztt, mind a' külső nyelveket becsülhesse, mind hazájának nyelvét szerethesse 's mívelhesse. A' nemzeti 's nyelvbeli egyenlőség az eggyességnek legerősbb kötele, következésképen a' polgári, kereskedésbeli és tudományos jó következései számlálha5

6 A kapcsos zárójelet követő két mondat nem szerepel az 1816. évi változatban. 323