Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Források sind auch Zweig eines ausgebreiteten zahlreichen Volks, dessen Sprache weit ausgebreitet ist. In Ungern ist die gemeinschaftliche lateinische Sprache, ein Band, welches die vielerley Reste der Nationen in diesem Band umschlingt, seit Jahrhunderten sind alle Gesetze und Urkunden latein abgefaßt. Die ungrische Sprache hat unstreitig ihre Schönheiten, sie ist sonor und von orientalischen Schwung, aber sie ist in ihrer Kindheit arm, und unausgebildet. Nicht viel über ein Drittel der Einwohner Ungerns wird sie sprechen. Wahrhaftig ist es politisch unrecht, bey diesen Umständen, diese Sprache aufdringen zu wollen."

1

4 A tübingai pályázat kérdése az volt, hogy alkalmas-e a magyar nyelv az ország hivatalos nyelvvé tételére. A pályázatot 1808 márciusában a tübingeni Cotta könyvkereskedése írta ki, de a bécsi titkosrendőrség sugallta és finanszírozta, pontosabban a császár; ő maga nevezte ki a bírálókat is. Kazinczy régi pártfogója, Prónay László csanádi főispánnak az ösztönzésére fogott tollat, aki az 1790-es években a diétán a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéért állt ki. Dessewffy is diétái követként, ha alkalma nyílott rá, a magyar nyelv mellett szólt, de — mint munkája érzékelteti —, a pályázati szereplést rangon alulinak tartotta, nyíltan kijelentette, hogy németül nem válaszol, sőt mást is óvott a választól, és inkább a magyar nyilvánosságot választotta,

1

5 értekezésének elején pedig arra a pályázati kérdésre utalt, amely Teleki Lászlót is arra ösztönözte, hogy a magyar nyelv ügyében állást foglaljon.

1

6 Ezt elküldte Kazinczynak, majd neki írott 1808. május 6-i levelében pedig Teleki munkáját is áttételesen bírálta, amikor a magyar szótár fontosságáról értekezett: „Ebben az egynehány sorban majd mind be foglaltatik, a' mi egy jó dictionnariomhoz szükséges. A' magyar nyelvre nézve még három dolgot tennék hozzá, tudnillik hogy minden szó mellet meg jegyeztessék, hogy vidék szó é vagy sem; és hogy hol van szokásban; az elő járó beszédben pedig akarnám, hogy mivel a' magyar nyelv méhes nyelv, elő adattasék az új szóknak formálására nézve, a' származásoknak minden végezetek szerint, a' nyelv természetibűi következő tökélletes theoriája az onomatopéáknak, az az hang képeknek, a' külömbéle a' hangzásnak minden ágazattyaira el terjedő theoriájával egyetemben. E' volna a' magyar Társaságunk egyik tárgya. Pia desideria! mellyeknek ezer akadályi vannak, mint a' kormány székben, mint a' magyar nemzetnek mostani minden tekintetben kortsos állapotyában; melly akadályokat mint a' fő el hárítandó okokat, ha illett valaki, vagy a' Censuránál már eleve nyaka törik, vagy pedig, minekutánna elébb jól fel magasztalták vólna, azt adgyák utóbb 1

4 Analysis Opellae. 1

5 Az 1816. évi változatban ez a rész a következő: „Annak а hazafinak, a' ki minap száz aranyért aranyban ezen kérdésre kívánt feleletet, hogy t: i: lehetséges és tanátsos é, és Magyar országot lakosainak javával, 's az egygyesűlt tartományok' külön jussaival (privilegien) egygyüvé-fér é a' Magyar nyelv' köztétele, a' köz dolgoknak és nevelésnek folytatásában? továbbat: bír e már nyelvünk az ezen tzélokra múlhatatlanul szükséges kimíveltséggel? végtére, a' polgári, kereskedési, és tudományos tekintetekben valylyon mitsodás javak vagy fogyatkozások származhatnának ebbül a köztételbül?" 1

6 TELEKI, 1806.14. 302