Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - NEMES GÁBOR: Salánki Ágoston. A királynéi kancelláriától a győri püspöki székig
Közlemények nak sem Frigyes, sem V. László birtokaira, 9 6 majd ezt június 24-én a város átvételekor még egyszer ünnepélyes formában megerősítették. 9 7 A székváros átvételével tulajdonképp elhárultak az akadályok Salánki püspökké szentelését illetően. 1447 őszén Pozsony városának küldött két leveléből kiderül, hogy erre valószínűleg 1447. november 26-án került sor. 1447. október 27-én kelt, Pozsony városához címzett levelében megjegyzi, hogy a kormányzó és a vele tartózkodó urak nem tudnak jelen lenni felszentelésén, de — amint azt az esztergomi érsektől megtudta — eljövetelükről majd később értesítik. 9 8 1447. november 20-án azt írta a pozsonyi tanácsnak, hogy megkapta az esztergomi érsektől és a váci püspöktől azt a levelet, amelyben ők elvállalják püspökké szentelését a legközelebbi vasárnapra, ami történetesen abban az évben november 26-ára esett. Továbbá megjegyzi, hogy Hunyadi János — aki Erdélyben vagy Fiavasaiföldön tartózkodik 9 9 — a vele lévő urakkal együtt nem lesz jelen. 10 0 Egy biztos, hogy 1448. április l-jén — mikor az egyházmegye területén garázdálkodó csapatok miatt a püspök arra kérte Vas, Zala és Sopron megyéket, hogy Győr és Szombathely védelmét ellátó familiárisait és zsoldosait mentsék fel az általános hadfelkelés kötelezettsége alól — már felszentelt püspökként szerepel. 10 1 Salánki Ágoston pályája alapján ahhoz a Szécsi Dénes és Agmándi Péter nevével fémjelezhető csoporthoz tartozott, akik egyetemi tanulmányaikat, jogász9 6 MOL, DF 258 236., kiadva: TELEKI, 1852-1857. X. 206-207. Teleki Farkas László helyett Nagyszombati Lászlót (Lassla von Tirna) ír, bár zárójelben megjegyzi, hogy Kollár Farkasnak (Varckas) nevezi. Teleki alapján Szombathy Ignác a Szombathy családhoz sorolja (SZOMBATHY, 1892. 88.). Engel Pál archontológiájában (ENGEL, 1996. I. 310-311.) esztergomi várnagyoknál említ egy Farkas Lászlót, akit szentgyörgyinek, dédinek, nagyszombatinak, illetve lábatlaninak is neveznek. Holott Mályusz Elemér két helyen is rámutatott arra, hogy két Farkas László működött egyszerre: az egyik dédi, illetve lábatlani, a másik szentgyörgyi, nagyszombati, illetve budai Farkas László, ld.: MÁLYUSZ, 1957. 532-533.; MÁLYUSZ, 1963.153-154. 9 7 MOL, DF 258 238., kiadva: TELEKI, 1852-1857. X. 207. Az ügy azonban itt korántsem zárható le. 1448. október 2-án Frigyes felhatalmazza Ebersdorfi Zsigmondot, hogy Ágoston győri püspöktől és a káptalantól 1000 magyar forintot — amelynek visszafizetése már késedelmet szenvedett — szedjen be. Ld.: CHMEL, 1840. No. 2495.; Regesten. No. 104. Csaknem tíz év múlva, egy 1457. augusztus 29-én III. Callixtus pápa által kiadott bullában arról értesülünk, hogy Ágoston sem Frigyes császárnak, sem a császár tanácsadójának, Weispriachi Zsigmondnak a 3000 aranyat nem fizette ki, ld.: THEINER, 1860. 299. 9 8 MOL, DF 242148., reg.: Bratislava, 317. No. 2282. Ld. Függelék. No. 4. 9 9 E NGEL , 1984. 983. 10 0 MOL, DF 242 156., reg.: Bratislava, 318. No. 2290. Ld. Függelék. No. 5. Idézi még: HORVÁTH R„ 2005. 22., 71. jegyz. Hogy a pozsonyi polgárok megjelentek-e, arra vonatkozóan sajnos nincs adat, erre vonatkozó bejegyzésre az 1447. év számadáskönyvében (MOL, DF 277 078.) sem bukkantam. Egyetlen elgondolkodtató adat talán mégis akad: 1447. február 11-i bejegyzés szerint Procop Froschl és Andreas Zobl Győrbe, Esztergomba és Vácra utazott (fol. 71.), küldetésük célja azonban homályban marad. Itt említeném meg azt az érdekes adatot, hogy a pozsonyiak Ágostont 1447 márciusában — nyilván véletlenül, megszokásból — kancellárnak nevezik (Herrn Augustin Kanzler). KNAUZ, 1859. 62. 10 1 MOL, DL 49 766., kiadva: Sopron vármegye II. 334., reg.: TÓTH-ZÁGORHIDI CZIGÁNY, 1994. 79., No. 136. A kinevezése és a felszentelése között eltelt mintegy két év az oka annak, hogy a szakirodalomban több helyen is püspöki működését tévesen 1448-től kezdik, (ld. BEDY, 1936. 86.; G AMS, 1873. 374.; BÓNIS, 1971. 153.) 16
