Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - KOZÁRI MONIKA: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében

Közlemények krajcár kegybérben részesülhetett.

4

3 A kegydíj összege sem volt ennél sokkal magasabb. Domalowszky Mihály volt útmester a közmunka- és közlekedési miniszter javaslatára, 17 évi szolgálatát és nagyszámú családját tekintve napi 22 krajcár kegydíjat kapott.

4

4 Ezt mégsem nevezték kegybérnek. Volt rá eset, hogy elkendőzték, miről beszélnek és sem kegydíjnak, sem kegybérnek, hanem kegypénznek minősítették az utalványozandó összeget. Franz József budapesti volt folyamfelvigyázó agg kora miatti keresetképtelenségére tekintettel napi 22 krajcárt kapott ilyen címen.

4

5 Nagyon kivételesen megtörténhetett, hogy valaki egyedi méltányosságból egy kicsivel több nyugdíjat kapott, mint amennyi a kategóriájában járt volna neki. Egy másodosztályú lottóigazgatósági főszámvevő — fantasztikusak a tisztviselői besorolások elnevezései, megérnének egy önálló tanulmányt —, akit 24 szolgálati év után végelgyengülés miatt kellett nyugdíjazni, évi 600 forint nyugdíjat kaphatott kegyelemből. Ez a tisztviselő magas tisztséget töltött be és betegség érte. Megbecsülték. Széli Kálmán volt az előterjesztő, minthogy pénzügyi vonalon dolgozott.

4

6 Nagyon sokféle egyedi eset volt. Volt olyan, hogy valaki hosszú éveket dolgozott, de a jegyzőkönyv igen szűkszavú megállapítása szerint „szabályszerűleg be nem számítható" szolgálata alapján csak kegydíjat kaphatott, mint például egy ungvári volt fogházfelügyelő, akit agg kora és hosszas szolgálata miatt évi 200 forint kegydíjra tartottak méltónak.

4

7 A horvát kitüntetési és nyugdíjügyek is a magyar minisztertanács elé kerültek. Ilyenkor a magyar minisztertanács horvát-szlavón minisztere, 1876-ban Bedekovics Kálmán volt az előterjesztő. Klaic Ferenc, a zágrábi tanítóképző intézet és városi iskola nyugalmazott igazgatója a tanítás terén 40 éven át szerzett érdemeiért koronás arany érdemkeresztet kapott.

4

8 Az állami számvevőszék időről időre kifogásolt egy-egy nyugdíjügyet. 1876. május 8-án kelt átiratában azt nehezményezte, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben Olasz Károly nyugalmazott belügyminiszteri fogalmazó és tiszteletbeli titkár nyugdíját utalványoztatni rendelte, dacára annak, hogy Kolozsvár városánál mint városi tanácsnok alkalmazásban állt. A számvevőszék a minisztertanács elhatározása alá terjesztette „nehezményét". A pénzügyminiszter ezt az eljárást 1876. június 11-én kelt átiratában azzal indokolta, hogy rendkívüli kivételt képező és mindig egyedileg külön tárgyalandó esetekben el fognak térni a szabályozástól. Az volt a szabály, hogy községi alkalmazást nyert nyugalmazott állami hivatalnokok nyugdíjaik további élvezetében meghagyandók, ellenben az önálló törvényhatóságot képező városoknál 4

3 MOL, К 27 30/MT, 1876. júl. 17. 4

4 MOL, К 27 46/MT, 1876. nov. 2. « MOL, К 27 49/MT, 1876. dec. 10. 4

6 MOL, К 27 31/

MT, 1876. júl. 25. 4

7 MOL, К 27 34/

MT, 1876. aug. 17. 4

8 MOL, К 27 35/MT, 1876. szept. 9. 166