Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - KOZÁRI MONIKA: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében

Közlemények riában ennél magasabb összegű özvegyi nyugdíj járt volna. Strohbach Frigyes nyugalmazott távirdai szolga szolgálatában több megszakítás is volt. Ferenc József „kegyelemből elnézte" ezeket a megszakításokat és évi 300 forint nyugdíj utalványozását engedélyezte. 3 0 Angyalfy József győri királyi törvényszéki volt irodaigazgatónak is elnézték a szolgálatában lévő megszakítást. Fizetésének 6/8-át kapta nyugdíjként. 3 1 Richter Pál nyugalmazott sóvári almázsatiszt eseté­ben mindössze 10 napi megszakítást kellett elnézni, hogy nyugdíja legyen. Meg­történt. 3 2 Versec város polgármestere, Mesterovics Szilárd is csak úgy kaphatott nyugdíjat, hogy a szolgálatában előforduló megszakítást elnézték neki. A mi­nisztertanács szabta meg a nyugdíját is. 3 3 Ez rögtön felveti azt a kérdést, hogy a városi polgármesterek nyugdíja szabályozva volt-e, nagy valószínűséggel nem, és később, amikor a városok nyugdíjtörvényeit hozták, azok kiterjedtek-e a pol­gármesterekre? Azért feltételezem, hogy nem volt még szabályozva, mert 1876­ban még a megyei főispánoknak sem volt nyugdíjuk. A főispánok nyugdíjké­pességét Tisza Kálmán teremtette meg, de csak 1886-ban. 3 4 Hogy a főispáni állás 1876-ban még nem volt nyugdíjas állás, bizonyítja, hogy Jakab Bogdán volt ke­reskedelmi miniszteri osztálytanácsos és később szörényi főispán úgy kaphatott kegyelmi nyugdíjat, hogy mielőtt a főispáni állást elvállalta, kérvényezte a mi­nisztertanácstól, hogy a nyugdíjigényét fenntarthassa és erre engedélyt is kapott. Évi 2000 forint nyugdíjat kapott. 3 5 Benő Sándor nyugalmazott számtiszt esetében a szolgálatában előforduló megszakítás elnézését arra használták, hogy a már megszabott nyugdíját fel­emeljék, méghozzá évi 562 forint 50 krajcárra. 3 6 Az egyes minisztertanácsi üléseken a nyugdíj- és a kegydíjügyek nem egy önálló napirendi pontban szerepeltek, hanem egyesével külön-külön. 1876. júni­us 9-én például az 5., 12., 13. és a 21. napirendi pont foglalkozott ilyen kérdések­kel, vagyis a politikai és a gazdasági kérdések közé kerültek ezek az ügyek. Az első nő, aki Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején saját jogon kegydíjat kapott, özvegy Telezy-Petkó Mária volt, kóródai ápolónő. 36 évet szolgált, 1876­ban már „elaggott korú" volt, nyugdíjra nem volt jogosult. Évi 100 forint kegydí­jat ítéltek meg neki Trefort Ágoston javaslatára. Ezek az információk kérdéseket vetnek föl. Nem tudjuk, hogy miért nem járt neki nyugdíj, talán mert az ápolók később kerültek a nyugdíjra jogosultak körébe, mint ahogy ő a munkából kiöre­3 0 MOL, К 27 26/MT, 1876. jún. 17. 3 1 MOL, К 27 44/ MT, 1876. okt. 20. 3 2 MOL, К 27 46/ MT, 1876. nov. 2. 3 3 MOL, К 27 40/ MT, 1876. szept. 27. 3 4 KozÁRl MONIKA: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Bp., 2003. 296-297. 3 5 MOL, К 27 41/МТ, 1876. okt. 3. 3 6 MOL, К 27 48/ MT, 1876. nov. 20. 164

Next

/
Thumbnails
Contents