Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - NEMES GÁBOR: Salánki Ágoston. A királynéi kancelláriától a győri püspöki székig

Nemes Gábor: Salánki Ágoston. A királynéi kancelláriától a győri püspöki székig mikor Salánki Ágostont Johannes Juvenis

5

8 bíboros előterjesztésére IV. Jenő pápa a konzisztóriumon kinevezte a győri püspöki székre,

5

9 majd IV. Jenő pápa még aznap püspökké nevezte ki az erről kiállított bulla tanúsága szerint.

6

0 Az egyetlen közvetlen — a kinevezés körülményeiről szóló — adatunk Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa tollából származik, aki III. Frigyesről írott életrajzában Ágoston kapcsán megjegyezi: püspökségét a császár akaratából bírta.

6

1 Ezenkívül azt is tudjuk, hogy Ulászló halála után a magyar király kegyúri jogát az országtanács gyakorolta,

6

2 bár vannak arra utaló jelek, hogy inkább az egyes kerületek főkapitányai éltek ezzel.

6

3 Mivel a kinevezésének körülményei igen problematikusak, ezeket érdemes jobban szemügyre venni. A rendelkezésünkre álló adatokból megkísérlem az események lehetséges menetének rekonstruálását. Elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy az Ágostont személyesen is ismerő Enea Silvio Piccolomini állítását mi támasztja alá. Először is Erzsébet halála után Frigyes a kis V. László gyámjaként felhatalmazva érezhette magát arra, hogy éljen a magyar királyi kegyúri joggal.

6

4 Ezenkívül a gyámság jogán — nem sokkal a királyné elhunyta után — azonban fennmaradt több, Pozsony város tanácsához írott levele, amelyek ezen módosítanak. Frangepán Bertalan már 1445. január 31-én E címet viselte (MOL, DF 241 984., kiadva: KNAUZ, 1859. 19.), és február 27-én (MOL, DF 241 985.: „phleger des bischtumbs ze Raab") és május 9-én (MOL, DF 241 999.: „werweser czu Raab") is hasonlóképp írta alá e leveleket. Ezenkívül november 28-án még mindig e tisztségben találjuk (MOL, DF 242 007.: „pfleger des Bisthtums ze Rab"). 5

7 Fraknói minden bizonnyal erre a kötetre hivatkozik, csak még a régi levéltári jelzetén (Liber Provisionum f. 13.). De ő 1446. november 12-ei dátumot tüntet fel (FRAKNÓI, 1895. 147.), aminek az oka az lehet, hogy a fent idézett kötet 40r oldalán már 1446. januári bejegyzések varinak, és véletlenül a 39v oldal tetejére is ezt az évet írták. IV. lenő pápa pontifikátusának 15. éve 1445. március 11-től 1446. március 11-ig tartott. A dátum helyes feloldása tehát 1445. november 12. Ld. még: HC II. 167. Erőss István (GyEL, ERŐSS. 379.) csak egyszerű elírásnak véli. Mivel Fraknói 1446-ra tette Ágoston püspökké nevezését, ezért kézzelfoghatónak vélte, hogy a bemutatást Hunyadi már mint kormányzó tette meg. 5

8 Johannes Juvenis a S. Laurentio in Lucina presbiter bíborosa (HC II. 8., ill. 63.). 5

9 ASV, Cam. Ар., Obiig, et Sol. Vol. 72. Fol. 39v: „Die veneris pridie idus Novembris Anno XV. sanctissimi domini nostri ad relationem domini Moriensis providit ecclesie Jauriensi de persona domini Augustini." A Vatikáni Levéltárban a Magyar Ösztöndíj Bizottság államközi ösztöndíja (Olaszország 2.1/a), valamint a Klebelsberg Kuno-ösztöndíj keretében kutathattam. 6

0 ASV, Reg. Lat. Vol. 421. Fol. 252z;-253r, másolat: MTAK Kt„ MS 10656. VI. d„ 15. cs. No. 870. Fol. 1642-1644., reg.: LUKCSICS P., 1938. No. 870. Ld. Függelék. No. 1. Lukcsics Pálnak a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában letétbe helyezett kézirataira lehetőség szerint mindig hivatkozom. Meg kell azonban állapítani azt, hogy ezek kvalitása változó, a másolatokban ugyanis több helyen a formulák elhagyása mellett értékes szövegrészek is kimaradtak. 6

1 Aeneae Sylvii episcopi Senensis História Rerum Friderici III. Imperatoris. KOLLÁR, 1762. 322.: „Inter quos fűit Augustinus episcopus Jauriensis, qui pro magnis beneficiis a Caesare susceptis (nam eius voluntate episcopatum obtinuit) Barbarica fide gratius ei veniebat acturus." 62 FRAKNÓI, 1895.141.; FRAKNÓI, 1902. 64.; E. KOVÁCS, 1996.98. 6

3 FRAKNÓI, 1895.141-144.; E. KOVÁCS, 1996.102-103. 6

4 Erre mindössze egyetlen adatunk van: 1446. február 10-én Frigyes V. László gyámjaként a magyar királyokat megillető kegyúri jog által egy győri kanonoki stallumra bemutatja Óvári Redel Mátyás (Matthias Redel de Antiqua villa) esztergomi egyházmegyés klerikust, a királyi kápolna kántorát. CHMEL, 1840. No. 2024. Frigyes gyámságáról ld.: BARISKA, 2007, különösen 1160-1164. 11