Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Közlemények akik gratuláltak neki és azt várták el tőle, hogy szavazatát Sréter Lászlóra adja. A nagy zűrzavarban több más nemessel (Plachy László alszolgabíró és Plachy János) együtt az elnöki asztalhoz szorult, amikor Meskó József helytartótanácsos mások társaságában arra intette őt, hogy csendesen viselkedjen. Sőt Meskó még indulatosan oda is kiáltott neki: „Várj! majd reád is kerül a' sor."

12

3 A további tanúvallomások a másodalispán megválasztása körül kirobbant, tettlegességig fajult incidensekről tájékoztatnak. Ezek elsősorban Sréter György erőszakos magatartását és az eseményekben játszott negatív szerepét erősítik meg. A Gyürky Pált támogató Végh János nemes csizmadiamester szerint a tumultusban ő két másik nemessel együtt a teremben őrt álló hajdúk puskáit félrelökve Gyürkyt kimenekítették Sréterék elől és a másik terembe vitték. Az egyik hajdú az utánuk tóduló nemeseket kivont karddal feltartóztatta, sőt egy embert fel is lökött. Erre az ott lévő nemes ifjak azzal a szándékkal, hogy őt keresztülszúrják, kicsavarták a kezéből a kardot. Véghnek ezt sikerült megakadályoznia, és a kardot elvette tőlük és a térdén kettétörte.

12

4 Egy másik szemtanú, Szentiványi Medárd kasznárja (Dombay Sándor) szintén megerősítette, hogy a főispán védelmére kivont kardokkal kirendelt hajdúkkal szemben erőszakoskodtak. Vallomása szerint három nemes, miután kérdőre vonta a hajdúkat, miért is állnak posztjukon, rájuk támadt. Többször is megütötték őket és kicsavarták a kardokat a kezükből. Dombay ezt látva odarohant és kardot rántva a hajdúk védelmére kelt. A nagy huzavonában az egyik hajdú kardja eltörött, amit Dombay félrehajított. Arról Dombaynak nem volt tudomása, hogy Sréter György betörte volna a választási terem ajtaját, mivel akkor már vármegyeházán tartózkodott. Úgy vélte azonban, hogy az ajtót a hajdúkat megtámadó Sréter-hívek rúgták be Tihanyi Ferenc és Luka László Hont vármegyei nemesek társaságában.

12

5 A történésekről magukat a hajdúkat is kikérdezték. Ok egyöntetűen határozottan állították, hogy amikor a vármegyeháza bejárata előtt a tolongó nemeseket puskáikkal fel akarták tartóztatni, az éktelenül káromkodó Sréter György az kiáltotta egyiküknek: „meg látja ő Schwermót teremtette kit nem ereszteni fel", ti. a vármegyeházába. Erre az egyik hajdú a nagy zűrzavarban a kardjához kapott, de nem volt ideje azt kirántani. Sréter a tolongásban társát arcul csapta, és benyomult az épületbe. Sréter nemsokára visszatért és kardját az egyik hajdú nyakának szegezve azt kiabálta: „Miska ne bolondozzatok! nézd mitsoda éles ez a' kard." A megfenyegetett hajdú szerint a jelenet még erőszakosabban zajlott le. Sréter kivont karddal a kezében a következőket mondta neki: „No Schwermót teremtette, ha akarsz élni, szólj, most mingyán elvágom a nyakadat", és valóban a nyakának nyomta a kardot. A hajdú azzal védekezett, hogy parancsot teljesít. Erre Sréter békén hagyta őt. Egy másik őrt álló hajdútól erőszakkal elvették a kardját és azzal feléje szurkáltak, mire az említett csizmadia közbelépve, eltörte 12

3 Uo. No. 1. 4. (1817. december 19.). 12

4 Uo. No. 1. 5. 12

5 Uo. No. 1. 6. 110