Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Soó

s Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" megüresedett szolgabírói hivatalokra jelölteket a voksok többségével választották meg. Ezt követően sor került a vármegyei táblabírák kinevezésére.

10

4 Az új tisztikar még a választás második napján összeült. Ekkor bizonyos változtatásokkal felolvasták a restaurációs közgyűlés jegyzőkönyvét. Ebbe utólagosan beiktatták Tihanyi Ferencnek (1818-tól vármegyei főszolgabíró) azt a mások által is támogatott kívánságát és „elhatározását", miszerint „ezentúl а Tiszt választások soha fel kiáltással, mint a'mellybűl tsak rendetlenségek erednének, ne essenek, hanem mindenkor voksolás mellett mennyenek végben". Szentiványi alispán ugyan méltányolta a javaslatot, mindazonáltal ragaszkodott a törvényekben előírt, a „tellyes meg egyező akarattal" történő acclamatiós választáshoz. Az ezzel ellentétes voksolás ugyanis, mégha törvényes lenne is, sértené a rendek ősi szabadságjogait, ti. ha ők a restaurációs közgyűléseken a „meg nem egyező akarattal" kívánnak élni. Szentiványi szerint a voksolásos választási mód egyébként is „tzél nélkül való idő vesztésre adna alkalmatosságot". Ezért a fenti javaslatot elfogadva azt indítványozta, hogy a jövőben kizárólag a „hasonlás" esetén folyamodjanak a többségi voksolási módhoz.

10

5 Visszatérve most már a fenti kérdéshez, ti. valójában milyen, a tisztújításon lezajlott események késztették a kormányzatot tisztújítási rendeletének kiadására, illetve ezt megelőzően komoly intézkedések foganatosítására és több éven át tartó vizsgálatok lefolytatására, és a botrányokat okozók szigorú megbüntetésére? A restaurációs közgyűlés jegyzőkönyvéből ugyanis csupán az derül ki, hogy botrányos, tumultuózus jelenetekkel tarkított „rendetlenségek" történtek az építőszéken. Erőszakos jelenetekről, zűrzavaros állapotokról nem esik benne szó.

10

6 Tény viszont, hogy ezek a kihágások még a külföld figyelmét is felhívták magukra. Az augsburgi Allgemeine Zeitung a Nógrád vármegyei restauráció eseményeit a következő szavakkal kommentálta: a magyar nemzethez méltatlan ősi szabadságára, ha oly nagy zűrzavarral és erőszakkal folytatja a tisztújítást, mint azt Nógrád vármegye rendjei tették.

10

7 Kazinczy Ferenc a német sajtóorgánum megállapításai kapcsán a Nógrád vármegyei építőszékről szintén azt emelte ki, hogy a rendek „tumultussal, erőszakkal" restauráltak, és valóságos „ocsmányság"-nak vélte mindazt, ami Nógrádban történt. Ráadásul az erőszakos építőszék egy olyan főispán vezetése alatt zajlott le, akit Kazinczy szerint „minden jó ember imádni tartozik, mert ő igen jó". Kazinczy a nógrádi építőszékkel szemben Szatmár és Ung vármegyék tisztújításait dicsérte, ahol a rendek báró 10

4 Uo. 1817. június 17-18. 1060-1063. sz. - Az új vármegyei tisztikar összetételéről a partikuláris gyűlésen határoztak: uo. 1082-1083. sz. 10

5 Uo. 1072. sz. 10

6 Érdekes módon Nógrád vármegye monográfiájának szerzői sem tesznek említést az építőszéken lezajlott botrányos eseményekről. Mindössze annyit állapítanak meg, hogy a tisztújításon az egyes pártok felekezeti alapon álltak, illetve szerveződtek. Ld.: Nógrád vm. 498. Hasonlóképpen nem számol be a széképítésen történt kihágásokról az egykorú hírlapi tudósítás sem. Ld. ezt: MK, 1817 (II.) 3. sz. (július 8.) 24. 10

7 A német lap véleményét ismerteti Kazinczy. Ld.: KFL XV. 340. 105