Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)
Közlemények padokat, székeket, és az elnöki emelvényhez nyomultak. Mivel ezt is az összetörés veszélye fenyegette, Fáy úgy döntött, elhagyja a templomot. Erre a kiabálások abbamaradtak, Fáy pedig engedett néhány, a református párthoz tartozó nemes követelésének: ti. állítsanak fel egy bizottságot a szavazatok egybegyűjtésére. A megismételt szavazás alkalmával azután megválasztották az első alispánságra Morvayt, Perényit pedig conclamatióval megerősítették a másodalispáni tisztségben. Hasonlóképpen közfelkiáltással választották, illetve erősítették meg a többi magisztrátusi tisztségre jelölteket. A kancellária álláspontja szerint a fentiekből egyértelműen következik, hogy a főispáni adminisztrátor hibát követett el, mikor hajlott némelyek kérésére, ti. vonuljanak át a református templomba és ott tartsák meg az építőszéket. Tévesen ítélte meg a helyzetet akkor is, amikor a templomban kialakult kihágások és rendetlenségek, tumultuózus jelenetek, a mértéktelen hangoskodások, a templom berendezési tárgyainak törése-zúzása láttán nem rendelte el, hogy a széképítést a szabadban folytassák le. A kancellária a rendetlen állapotok és a zűrzavar után elrendelt szavazás megismétlését is helytelenítette. Ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a többek által kikényszerített votizációval a többség Morvayt kívánja az első alispáni székbe, Perényit pedig félre akarták állítani, illetve személyében korlátozni. A kancellária úgy látta továbbá, hogy főispáni adminisztrátornak mindenképpen meg kellett volna akadályozni a viszályok és pártoskodások kialakulását. Jóllehet erre kísérletet tett, de próbálkozása erélytelensége miatt hatástalannak bizonyult. Ráadásul, mintegy a rendek akaratának engedelmeskedve, levezette az építőszéket. Az események alakulása folytán a már a vármegyeházán fel kellett volna függeszteni a restaurációs közgyűlést. Fáy gyengeségével sajnálatos módon negatív példát mutatott. A kancellária, a helytartótanáccsal szemben, ismételten nyomatékosan követelte a hangadók megbüntetését, és azokét, akik a főispáni adminisztrátort rábeszélték a tisztújítás folytatására. Ezért utasította a helytartótanácsot, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot annak kiderítésére, kik voltak a pártoskodók és társaik. Egyúttal állapítsa meg elkövetett kihágásaik mértékét, majd a király nevében szabassa ki az elkövetőkre a megfelelő büntetéseket. 10 0 Bereg vármegye következő soros építőszékén (1818) a főispáni adminisztrátor — minden bizonnyal tanulva az 1814. évi restauráció tapasztalataiból —, határozottan kézben tartotta a tisztújítás lebonyolítását. Ennek megfelelően a restaurációs közgyűlés békésen, a rendek teljes egyetértése mellett zajlott le. Fáy az első alispánt (Morvay Pál) meghagyta hivatalában, a többi tisztségre jelölteket részint megválasztatta, részint pedig megerősítette tisztségében. 10 1 10 0 A királyhoz küldött felterjesztésével az uralkodó nevében Rainer főherceg, I. Ferenc öccse teljes mértékben egyetértett és jelezte, hogy megvárja az ügy kivizsgálásának eredményét. Ld. erről: MOL, A 39 1815. No. 7146. (Bécs, 1815. május 28.) A vizsgálat eredményeit, így pl. a „bűnösök" felelősségre vonását, források hiányában nem tudjuk ismertetni. 10 1 MK, 1818. (I.) 48. sz. (június 23.) 409. 102
