Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FE]ÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" 4. § 1. bekezdése előírta: „Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények 1950. évi április hó 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják." Közel másfél hónappal később a 390/1949. (X. 22.) számú minisztertanácsi határozat szabályozta a „Magyar Népköztársaság címerével ellátott nedves bélyegzők", valamint a „viaszpecsét alkalmazására szolgáló pecsétnyomók" nyilvántartását és kezelését. 1990 októberéig pecsétjein Fejér megye is a mindenkori népköztársasági: Rákosi-, illetve Kádár-féle államcímert használta. Az ideiglenes megyei tanácsok megalakulásával (1950. június 15.) az első, 1950. június 20-án lezajlott végrehajtó bizottsági ülésétől, valamint a Fejér Megyei Tanács november 8-i alakuló ülésétől kezdve a forradalom és szabadságharc kitörése előtti utolsó, azaz az 1956. szeptember 5-i végrehajtó bizottsági, illetve szeptember 21-i tanácsi ülésig „FEJÉR MEGYE TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA" körirattal az úgynevezett Rákosi-címer szerepelt a bélyegzőkön.

101 Külön, „FEJÉR MEGYE TANÁCSA" köriratú pecsét - a kutatások jelenlegi állása szerint — ekkor még nem készült. Első ismert, Kossuthcímert(!) tartalmazó előfordulása a Kispéter István végrehajtó bizottsági titkárrá történt megválasztásáról 1957. április 10-én készült jegyzőkönyv kivonatán látható.

102 Itt jegyzem meg, hogy a végrehajtó bizottsági és tanácsi ülések jegyzőkönyveinek áttanulmányozása során megállapítható, hogy leginkább utóbbi esetben a pecséthasználat meglehetősen esetleges, a tanácsülések jegyzőkönyveit is rendszerint a végrehajtó bizottsági bélyegzőkkel hitelesítették. A szabadságharc vérbefojtása nem vonta maga után — a jelképhasználat terén — az azt megelőző állapotok visszatérését. Az azt követő első, 1956. november 21-én lezajlott végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvét már egy másik pecséttel hitelesítették, ugyanis a pecsétképbe — korábbi feliratának megtartásával — az úgynevezett — helyenként reneszánsz jellegű csücskös-, másutt kerektalpú pajzsba foglalt — Kossuth-címert helyezték, és ezt a gyakorlatot követték az 1957. április 29-i ülésig.

103 Amint azt a pecsétlenyomatok címereinek bizonytalan körvonalai is igazolják, a gyakorlatban tulajdonképpen levésték a bélyegzőkről a korábbi címert, s immár a Kossuth-címer ábrájával ellátott, de korábbi pecsétnyomót használták. Majd május 8-tól egy rövid időszakra visszakerült a Rákosicímert mutató bélyegző, végül az 1957. július 24-i üléstől kezdve a demokratikus államberendezkedés önkormányzatainak megalakulásáig az eredeti körirat megtartásával a Kádár-féle államcímert alkalmazták a hitelesítő pecsétnyomókon.

104 Fejér Megye Önkormányzata Közgyűlésének 1990. december 28-i, az alakuló ülésről felvett jegyzőkönyvét még a „FEJÉR MEGYEI TANÁCS ELNÖKE" körirattal és Kádár-címerrel, az 1991. február 7-i ülés jegyzőkönyvét már a „FEJÉR MEGYEI FŐJEGYZŐ" körirattal és koronás kiscímerrel, azaz a 101 FML XXIII. 2. 1950. június 20.-1956. szeptember 5.; FML XXIII. 1. 1950. november 8.-1956. szeptember 21. 102 FML XXIII. 24. Kispéter István. 1957. április 10. 103 FML XXIII. 2.1956. november 21.-1957. április 29. 104 Uo. 1957. május 8.-1990. október 30. 123