Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: I. Mátyás király címerváltozatai ket, a 15. században elsődlegesen Magyarországot szimbolizálták.

85 A 15. század végére fejlődött ki az a felfogás, amely az ezüst pólyákat folyóként értelmezte: Mátyás halála után fél évtizeddel, 1496-ban II. Ulászló oklevele Szlavónia címerének a leírásakor a két ezüst pólyát a Dráva és a Száva jelképének értelmezi, 1502-ben Kassa város címerbővítésekor pedig ugyancsak II. Ulászló kancelláriája a Duna, Tisza, Dráva és Száva folyónak tekinti a vörössel és ezüsttel hétszer vágott magyar címer négy ezüst sávját. (A királyi kancelláriában ismerhette meg ezt az értelmezést Werbőczy István, hogy aztán Hármaskönyvébe is beleírja.)

86 Ugyanakkor közismert volt a 15. század végének gondolkodásában a kettőskereszt vallási szimbolikája is.

87 A középkori (a Hartvik-legendára viszszamenő) felfogás szerint a kettőskeresztet első királyunk a keresztény egyház szervezésekor a pápától kapta mint apostoli keresztet. Ez az értelmezés Mátyás alatt is élhetett, e felfogás mellett azonban a szomszédban (tán egyfajta korabeli) propagandaként is úgy is élt a kettőskereszt, mint a magyarság ismételt megtérésének (megtérítésének) a szimbóluma. Erről írt már a 13-14. század fordulójának cseh krónikása, Dalimii, majd a 15. században alkotó bécsi kanonok, Thomas Ebendorfer.

88 Hogy a kettőskeresztet maga Mátyás a római kereszténységhez tartozás szimbólumának is tartotta, kitűnik abból a leveléből, amelyet 1480-ban intézett a bíborosokhoz, miután a modrusi püspök kinevezésének a kérdésében összekülönbözött IV. Sixtus (1471-1484) pápával. Mátyás azt írta Rómába, hogy országa kettőskeresztes címerét a magyar nemzet inkább hármaskeresztté alakítja, de nem egyezik bele, hogy a Korona jogához tartozó főpapságokat az apostoli széknél adományozzák.

89 Ez a megfogalmazás azt a diplomácia nyelvén kifejtett fenyegetést tartalmazta, hogy Magyarország áttér az ortodox vallásra. Nehezebb az egyes országokat, tartományokat kifejező címerábrák másodlagos jelentéséről nyilatkozni. Az oroszlánnak, az „állatok királyának" királyi állatként, a bátorság szimbólumaként való értelmezése, Krisztus-szimbólumként való felfogása a 15. századra valószínűleg erősen háttérbe szorulhatott, mint szimbolikus jelentés. Kérdés, a luxemburgi oroszlán mögé odaérezhették-e kortársak azt a mondai hagyományt, amely Mátyás apját Zsigmond királytól (majd császártól) származtatta. Erre utalna esetleg a családi címer hollójának a gyűrűje is. Ugyanakkor gyűrű szerepel több neves olasz család jelképei között is az állat állandó attribútumaként. A Hunyadi János által kapott, fehér mezőben arany koronát emelő vörös oroszlánt a Mátyás-kortárs Thuróczy János úgy értelmezte, 85 KUMOROVITZ, 1941.45-62.; BERTÉNYI, 2003. 70-71. 86 KUMOROVITZ, 1942.20. 87 Ennek régebbi irodalmát összefoglalta: GYÖRFFY, 1977. 307. és 564. Vö.: KOVÁCS, 1984. 407-423.; SZÉKELY, 1989.107-128. 88 Vö.: KUMOROVITZ, 1942.21-22.; VRTEL', 1996.5.; BERTÉNYI, 2001. 78. és 81. 89 Et ut sanctitas sua aperte cognoscat, certa esset debeat dupplicatam illám crucem, quod regni nostri insigne est, gentem Hungaricam libertius triplicare, quam id consentire, ut beneficia et prelature ad ius corone spectantes apud sédem apostolicam conferantur". FRAKNÓI, 1895. 31. sz. Hivatkozik rá: KUMOROVITZ, 1955. 34. Vö.: SZÁNTÓ, 1987. 515. 93